Informális videokonferenciáját tartottak az uniós belügyminiszterek. Ez volt az első alkalom, hogy a január 1-jén hivatalba lépett portugál elnökség a belügyi tárcavezetőket tanácskozásra hívta. Kezdésként talán a legnehezebb témát, a migrációt vették napirendre, ez ugyanis a portugál elnökség egyik kiemelt célkitűzése a következő fél évre. Az Európai Bizottság által tavaly szeptemberben előterjesztett menekültügyi és migrációs paktum elfogadtatása a közeljövőben lehetetlen feladatnak tűnik. Nem meglepő módon a magyar és a lengyel kormány tiltakozása miatt.

Az új remény

A javaslat lényege, hogy az EU külső határain minden belépőt ellenőriznek, egészségügyi és biztonsági vizsgálatnak vetnek alá, rögzítik az adatait, majd gyorsított eljárásban eldöntik, hogy van-e esélye annak, hogy később menekültstátuszt kaphat. Amennyiben nincs, akkor azonnal megindul a visszaküldési eljárás. A jól működő visszafordítás hiánya az, ami miatt a jelenleg az olasz, máltai, görög, spanyol közigazgatási rendszerek óriási nehézségekkel küzdenek. Az új uniós javaslat szerint – szemben a 2016-os, el nem fogadott bizottsági javaslattal – nincs kötelező kvóta, helyette van rugalmas szolidaritás. Vagyis minden tagállam eldöntheti, hogyan segít a nagy nyomásnak kitett államokon. Lehet például technikai segítséget felajánlani, a menedékkérelmek elbírálását átvenni, vagy közreműködni a visszafordításban. Utóbbi az, amit a magyar kormány rejtett kvótának értékel, mert ha egy tagállam nem tudja megszervezni 8 hónap alatt, hogy az illegális bevándorlót visszavigyék (a költségeket az adott állam viseli) saját hazájába, akkor a menekülttáborból át kell szállítani az érintettet a tagállam területére és lehet tovább folytatni a visszaküldési eljárást.

A belügyminiszterek tanácskozása után Eduardo Cabrita portugál tárcavezető és Ylva Johansson uniós belügyi biztos olyan jelzőkkel illetve a megbeszélést, mint “gyümölcsöző”, “konstruktív”, de megjegyezték, hogy a kompromisszum nem egyszerű. Eduardo Cabrita kiemelte a külső határok ellenőrzésének fontosságát, a határra érkezők szigorú ellenőrzését és az európai szolidaritás jelentőségét. Ylva Johansson elmondása szerint sok miniszter kiemelte a legális bevándorlási utak fontosságát, mert így lehet felvenni a küzdelmet az embercsempészekkel.

Szijjártó éberséget kér

A magyar álláspontot a csütörtöki nap során Szijjártó Pétertől ismerhettük meg, aki Varsóban talákozott lengyel kollégájával. A külügyminiszter közösségi oldalán a következőket tette közzé:

Éberségre van szükség, mert Brüsszel nem nyugszik. Migrációs téren az Európai Bizottság jelenleg két művelettel próbálja ráerőltetni akaratát az európai országokra: 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal akarnak megállapodni arról, hogy migránsok újabb százezrei-milliói Európába jutását könnyítsék meg. Az EU menekültügyi paktummal pedig egyértelmű céljuk a kötelező betelepítési kvóta visszahozása.

A miniszter által említett 79 állammal tervezett megállapodás a Coutounoi egyezmény esedékes meghosszabbítása, amelynek egyik kiemelt célja az illegális migráció elleni küzdelem és ennek jegyében a visszaküldések kölcsönös elismerése. Tehát éppen azok a célok, amelyek megfogalmazódnak a szintén bírált brüsszeli javaslatban.

A Frontex-ügy

Az uniós belügyminiszterek az EU határvédelemben döntő szerepet játszó ügynökségének, a Frontexnek a szerepét és a megerősítésének szükségességét is aláhúztak. A Frontex állományát a következő években a jelenlegi körülbelül ezer főről tízezer főre növelik, társítva ehhez a szükséges technikai hátteret. Ugyanakkor szerdán a Frontex bejelentette, hogy felfüggeszti magyarországi tevékenységét. Ennek az az oka, hogy az Európai Bíróság tavaly decemberben kimondta, hogy a magyar határőrizeti szervek az uniós joggal ellentétesen toloncolják vissza Szerbiába a menedékkérőket, megfosztva őket attól a nemzetközi és európai jogban is garantált jogtól, hogy kérelmüket benyújthassák és azt elbírálják. Az ítélet óta a magyar gyakorlat nem változott, a Frontex pedig nem akart asszisztálni a további jogsértésekhez.

A soros portugál elnökség és az uniós biztos is elítélte a magyar gyakorlatot és egyetértettek a Frontex döntésével. A portugál belügyminiszter azt mondta, hogy az EU-ban a közös értékeket tiszteletben kell tartani, az illegális visszaküldések pedig nem elfogadhatók. Hozzátette, hogy a menedékhez való jog egy alapvető jog, amelyet védeni kell. Ylva Johansson pedig felszólította Magyarországot, hogy változtassa meg a politikáját és tegye lehetővé a menedékjoghoz való hozzáférést saját területén. Hozzátette: ebben segítene a Frontex is.

A görög helyzet

A megoldatlan menekültügyi helyzetet jól szemléltetik a görög szigeteken uralkodó állapotok. Erről az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága számára adott tájékoztatót az Európai Bizottság, de görög aktivisták is megszólaltak. Elhangzott, hogy a december 31-i állapotok szerint Görögországban 64 ezer migráns van, ezek közül 17 ezer a szigeteken, és mindösszesen 10 ezer személynek van valamilyen nemzetközi védelme. Utóbbiak közül néhány tagállam befogad pár ezer főt, ez azonban nem jelent tartós megoldást – ezek miatt is lenne szükség egy állandó szolidaritási mechanizmusra. Öt sziget menekülttáborában kritikus a helyzet, Khioszon például 1000 helyre 2300-an, Szamoszon 638 helyre 3547-en vannak. Szpirosz-Vlad Oikonomu, a Görög Tanács a Menekültekért nevű szervezet képviselője elmondta, hogy a járvány miatt egyre több a gond a szolgáltatások biztosításával.

Hidegben és félelemben élnek az emberek, a befogadási eljárást felgyorsították, de emiatt kaotikussá vált

- tette hozzá. Beata Gminder, az Európai Bizottság belügyi főigazgatóságának igazgató-helyettese azt mondta, hogy jelenleg az elfogadhatatlan menekültügyi kérelmek aránya 64 százalék. Ez azt jelenti, hogy sok embert vissza kell fordítani Törökország felé, a törökök azonban az EU-török megállapodás ellenére nem veszik vissza ezeket az embereket.