Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az Eurobarométer legfrissebb felmérésének közzétételét azért időzítették mostanra, mert jövő héten az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen elmondja az unió helyzetét bemutató, elemző State of the Union című beszédét. A közvélemény-kutatást valamennyi uniós tagállamban reprezentatív mintán végezték el, az eredményeket hetven oldalon foglalták össze.
Kiderült, hogy az európai polgárok egyértelműen támogatják a Next Generation EU programból folyósítandó uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát és hatékony ellenőrzését. A felmérés szerint a polgárok 85 százaléka ért egyet ezzel (Magyarországon 84 százalék).
Ötből hárman (60 százalék) gondolják azt, hogy a Next Generation EU programok segítenek országuknak leküzdeni a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károkat (Magyarországon 64 százalék). Az EU-ban a válaszadók 59 százaléka (Magyarországon 64 százalék) véli úgy, hogy a programok a jövőbeli kihívásokra is segítenek felkészülni hazájuknak. Talán ennek is a következménye, hogy az európaiak 53 százaléka kedvezően vélekedik az EU-ról, és csak 19 százalékuk kedvezőtlenül.
Magyarországon továbbra is az uniós átlag feletti, 60 százalékos az EU pozitív megítélése.
Átlagosan az európaiak 45 százaléka bízik abban, hogy kormányuk jól fogja felhasználni ezeket a forrásokat, a válaszadók 41 százaléka viszont kétségének adott hangot. Az egyes országok értékei között jelentős különbségek mutatkoznak.
A források hatékony felhasználásában Luxemburgban bíznak a legtöbben (74 százalék), a legkevesebben Szlovéniában (24 százalék). Magyarországon a válaszadók 28 százaléka ez az arány, ez a 27 ország közül a 25. helyre elegendő.
Arra a kérdésre, hogy mely szakpolitikai területekre kellene az Európai Parlamentnek hangsúlyt helyeznie, a klímaváltozást nevezték meg legtöbben (43 százalék). A migrációt az európai válaszadók 27 százaléka tartja fontos területnek, Magyarországon ez az arány csak 20 százalék.
A demokrácia és a jogállamiság csak az uniós szavazók 19 százaléka szerint kiemelt téma, a magyar adat azonban 38 százalék – ez a legmagasabb az országok közül. (A második helyen a lengyelek vannak 37 százalékkal.)
Az EU-ban ötből négy válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy az Uniónak attól kellene függővé tennie a tagállamok számára biztosított forrásokat, hogy a kormányuk érvényt szerez-e a jogállamiságnak és a demokratikus elveknek. A tagállamok adatai között kisebb eltérések vannak csak, Magyarországon például a válaszadók 77 százaléka ért egyet ezzel az állásponttal.
Az Európai Parlament egyértelműen úgy foglalt állást, hogy az EU újjáépítési alapjaiból ne részesüljenek olyan kormányok, amelyek nem tisztelik az alapvető demokratikus értékeket és nem védik meg a jogállamiságot. Ez a felmérés megerősíti, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége egyetért ezzel. Aki következetesen aláássa az EU értékeit, az ne számítson EU-s pénzalapokra”
– mondta a kutatás kapcsán az Európai Parlament elnöke, David Sassoli.
Érdekesség, hogy az uniós polgárok közül a magyarok tartják a legkevésbé fontosnak, hogy a demokráciának, az emberi jogoknak és a jogállamiságnak tiszteletben tartását prioritásként kezelje az EU a nagy nemzetközi szereplőkkel, például az USA-val, Oroszországgal, Törökországgal vagy Kínával fenntartott kapcsolataiban.
Meglehetősen negatívan ítélik meg a magyar választók az országban zajló folyamatokat. 64 százalék szerint ugyanis rossz irányba mennek a dolgok, hasonló a lengyel adat is. A legpesszimistábban a szlovákok, akiknek 66 százaléka volt ezen a véleményen.
Bár a kormányzati kommunikáció ennek szöges ellentétét állítja, de a magyarok az oltási kampány terén sokkal elégedettebbek az EU-val, mint saját vezetésükkel. A magyar válaszadók 40 százaléka szerint kezelte jól ezt a területet a kormány, míg az EU-val 49 százalék elégedett.
