Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Az Európai Bizottság határozottan ellenzi az illegális lehallgatásokat, ami az EU-ban bűncselekménynek minősül – jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben szerdán a Pegasus-ügyről szóló vitán. Bár az ülést alapvetően az ügy uniós vonatkozásainak szentelték, a felszólalásokban Magyarország gyakran előkerült.
Reynders úgy fogalmazott, tudomásuk van arról, hogy „bizonyos nemzeti titkosszolgálatok” adatokat gyűjtöttek az izraeli kémszoftver segítségével újságírókról, ellenzékiekről. Majd később név szerint is említette Magyarországot, tájékoztatva az EP-képviselőket arról, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság augusztus 15-én megkezdte az ügy vizsgálatát, amelyet szabályok szerint két hónap alatt le kell zárnia – bár ez a határidő hosszabbítható.
Az Európai Néppárt képviseletében elsőként felszólaló Sandra Kalniete lett képviselő
a demokrácia elleni botrányos támadásnak nevezte az egész Európát átszövő Pegasus-ügyet, és azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy játsszon kulcsszerepet a történtek kivizsgálásában.
Birgit Sippel német szociáldemokrata EP-képviselő arról beszélt, hogy „a jogállamiság rendszerintű megsértéséről” árulkodik a Pegasus-ügy, és megfelelő uniós jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy az uniós polgárok biztonságban tudhassák a személyes adataikat. Sippel szerint az Európai Bizottságnak számot kell adnia arról, az EU-ban hol használták a szoftvert, és a magyarországi lehallgatásokról Orbán Viktor miniszterelnöknek tudomása volt-e.
A vitához három magyar politikus is hozzászólt. Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő arra mutatott rá, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján az EU tagállamai közül egyedül az Orbán-kormány rendelkezik a szoftverrel, és a Fidesz minden lehetséges eszközzel gátolja a vizsgálatokat. Ezért Ujhelyi arra kérte uniós intézményeket, hogy minden lehetséges eszközzel számoltassa el a magyar kormányt.
A jobbikos Gyöngyösi Márton hangsúlyozta, hogy
a demokratikus államokat az különbözteti meg az autoriter rezsimektől, hogy a nemzetbiztonsági lehallgatásokról szóló döntések átláthatóak: a kormány vagy a bíróság rendeli el őket megfelelő indokkal és meghatározott időre. Az viszont, hogy Orbán-kormány illegálisan lehallgatja a politikai ellenfeleit, az újságírókat, az aktivistákat, vagyis lényegében bárkit, aki hatalmukat veszélyezteti, világosan mutatja, hogy Magyarországon kormányváltás kell.
A fideszes Deutsch Tamás ezzel szemben állította: Magyarország demokratikus jogállam, ahol a hatóságok törvényeknek megfelelően járnak el, és a rendszeres ellenőrzések garantálják a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes működését. A politikus az izraeli kémszoftver használatát vagy az újságírók lehallgatását egy szóval sem említette, arra viszont kitért, hogy valójában Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt volt törvénytelen a nemzetbiztonsági szolgálatok működése.
