Csaknem 1400 személynél azonosítottak valamilyen nemzetbiztonsági kockázatot a titkosszolgálatok tavaly, és kérték ezért Tuzson Bence igazságügyi minisztert, hogy titokban megfigyelhessék őket. A tárca a Pegasus-botrány óta maszatol a számokkal.
Havonta 110 titkos megfigyelési kérelem érkezett idén Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, de hogy ebből mennyit engedélyezett, azt most sem lehet tudni. Ennek közlését korábban elsunnyogta a tárca, később titkosította az adatot, most éppen azt állítja, hogy fogalma sincs róla.
A megfigyelt újságírók hiába fordultak a hatósághoz, az mindent rendben talált, de a bíróság most kimondta, hogy alapjogsértő módon jártak el.
A testület delegációja február közepén Budapestre érkezik, a meghallgatás viszont megelőzi a látogatásukat.
Készül az izraeli kémszoftver EU-s alkalmazásáról szóló EP-jelentés. Jó-e a Nyugatnak, ha leáll a kínai gazdaság növekedése? A török elnök és az autokraták kézikönyve. Két markáns nyugati felfogás Kína felemelkedéséről. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
A szervezet friss jelentése kiemeli, hogy a független lapok és az előválasztás rendszere is leállt tavaly ősszel, de nem feledkezik meg a Pegasus-botrányról sem.
A szoftvert gyártó Avnon Group nevű cég egyik munkatársa beszélt arról, hogy a magyar kormány mire készül. Gulyás Gergely miniszter viszont a hír nem igaz.
A portál szerint a kémszoftver megvásárlásának közbeszerzés alóli mentesítését a parlament nemzetbiztonsági bizottsága egyhangúlag és kérdés nélkül szavazta meg 2017 októberében.
Távozik az NSO Group vezetője, átszervezik és racionalizálják a hírhedt Pegasus kémszoftvert gyártó céget.
A magyar hatóságok mindent rendben találtak, az Európai Parlament bizottsága azonban tovább vizsgálódik.
A múlt héten derült ki, hogy Pedro Sánchez kormányfő telefonját megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel. A spanyol kormány azonban most bejelentette, hogy több miniszter készülékét is megfertőzték. A bíróság titkosította a nyomozást.
Azt szeretnék kideríteni, hogy a magyarországi megfigyelések milyen uniós előírásokba ütközhetnek.
Tavaly májusban telepíthették a telefonra a kémszoftvert. A kormányfőn kívül még a védelmi miniszter készülékét is megfigyelték.
Rónai Sándor szerint az összes visszaélést ki akarják vizsgálni, ami a kémszoftverhez kötődik.
A megfigyeltek között van Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa.
Szilas Cecília korábban pekingi nagykövet is volt.
A helyi sajtó szerint Izraelben is jogtalanul használták a hazai készítésű Pegasus kémprogramot, de a rendőrség mást állít.
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be – mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú. Elhiszi, hogy „nem hangzik megnyugtatóan”, de tényleg bárkit meg lehet figyelni. A Nemzetbiztonsági Bizottság vagy az Európai Parlament szerinte megfogalmazhat ugyan aggályokat, de ezek politikai testületek. Arról is beszélt, hogy eltörölné a választási ajánlásgyűjtést és a „semmit nem érő” vagyonnyilatkozat-tételi rendszert.
Brüsszelben hólavinaként nő a Pegasus megfigyelési botrány, melynek alapos kivizsgálásáról szavaz jövő héten az EP. A képviselők politikai hovatartozástól függetlenül a demokráciát, jogállamiságot, szólászabadságot féltik miközben a magyar kormány hat éve nem módosított megfigyelési szabályain egy vonatkozó bírósági határozat ellenére.
