Gyakran éri az a vád a magyar külpolitikát, hogy előszeretettel járnak el Oroszország vagy Kína érdekében. Magyarország már többször vétózott meg olyan uniós állásfoglalásokat, amelyek bírálatok fogalmaztak meg, jellemzően a két országban tapasztalható emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatban. Most új módszerhez folyamodott a Fidesz: két európai parlamenti szavazásra be sem mentek a kormánypárti képviselők.

Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadott két állásfoglalást:

• Az új EU–Kína stratégia
• Az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok iránya.

Kína kapcsán azt tartalmazta a dokumentum, hogy foglalkozni kell a Hszincsiangban, Belső-Mongóliában, Tibetben és Hong Kongban történő emberi jogi sérelmekkel, további források kellenek a Kínából származó dezinformáció ellen, Kínának meg kellene engednie, hogy független vizsgálat tárja fel a koronavírus eredetét és elterjedését és az 5G és 6G hálózatok kapcsán ki kellene zárni a biztonsági előírásoknak nem megfelelő vállalatokat.

Oroszország esetében az állásfoglalás leszögezi, hogy az orosz demokrácia megerősítésén dolgozókat kellene jobban segíteni a partnerországokkal és a civil társadalommal együtt, az Unió szükség esetén vezessen be szankciókat, akadályozza meg a piszkos pénzek mozgását és támogassa az emberi jogi aktivistákat és hogy az Unió nem tehet egyenlőségjelet az orosz kormány és az orosz nép közé. A képviselők azt is kérik, hogy az Unió készüljön fel arra, hogy nem ismeri el az orosz parlamentet, ha a 2021. szeptemberi választásokat a demokratikus elvek és a nemzetközi jog megsértésével tartják.

A 252 oldalas szavazati jegyzőkönyvet áttanulmányozva kiderül, hogy a Fidesz (és a KDNP-s Hölvényi György) most nem az ellenszavazat vagy a tartózkodás, hanem a voksolástól való távolmaradás módszerét választotta. Ugyanakkor más szavazásokon részt vettek.