EU-csúcs: folytatni kell a balkáni bővítést, de nincs pontos menetrend

Az Európai Unió tagállamai és hat nyugat-balkáni ország közösen elfogadta az úgynevezett Brdói nyilatkozatot. A Szlovéniában megtartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó feladata az volt, hogy a balkáni bővítés jelenlegi helyzetét értékelje és egyfajta jövőképet nyújtson ezeknek az országoknak – az EU-n belül.

Pontos menetrendet most sem kaptak a csatlakozni vágyó országok, de a hivatalos nyilatkozatok szerint ennek ellenére mérföldkőnek tekinthető a találkozó és az elfogadott nyilatkozat. A hat állam különböző szakaszban van. Montenegró és Szerbia megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Albánia és Észak-Macedónia a hivatalos tárgyalások megkezdésére vár, míg Koszovó és Bosznia jelölti státuszt tölt be. A helyzetet több politikai konfliktus is árnyalja:

• Bulgária és Észak-Macedónia vitája a nyelv- és névhasználatról,

• Szerbia és Koszovó közötti régóta feszült viszony,

• Franciaország fenntartásai Albánia csatlakozása kapcsán, elsősorban az albán szervezett bűnözés miatt.

Ugyanakkor az EU-t sürgeti is az idő, mert a régióban egyre nagyobb politikai és gazdasági erővel van jelen Oroszország és Kína. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egész múlt hetet annak szentelte, hogy előkészítse a mostani csúcstalálkozót, a régió minden vezetőjével találkozott. Az elnök most úgy fogalmazott, hogy

az EU nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül.

Azt azonban elismerte Von der Leyen, hogy az Észak-Macedóniával és Albániával való tárgyalások megindításáról szóló döntés hiánya „veszélyezteti helyzetünket és befolyásunkat a régióban”.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság minden erőfeszítést megtesz a bővítési folyamat előmozdítása érdekében, ennek középpontjában a beruházási terv áll. Ezt részletezi is a Brdói nyilatkozat: közel 30 milliárd euró összeget jelentő beruházási csomagot mozgósít a térségben a következő hét éveben az EU, amely 9 milliárd euró összegű támogatást és 20 milliárd euró összegű beruházást foglal magában. A félreértések elkerülése érdekében rögzítik: „Az EU kétségen kívül a régió legszorosabb partnere, legfőbb beruházója és vezető donorja. E támogatás példa nélküli nagyságrendjét és széles körét a partnereknek maradéktalanul el kell ismerniük és közvetíteniük kell az általuk folytatott nyilvános vitákban és kommunikációban.”

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az EU tagjelöltjeinek elkötelezettnek kell lenniük a demokrácia elsőbbsége, az alapvető jogok és értékek, valamint a jogállamiság mellett, küzdeniük kell a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, és biztosítaniuk kell az erős civil társadalom és a független, plurális média működésének kereteit. És azt is megfogalmazták elvárásként az uniós tagállamok, hogy a nyugat-balkáni országok teljeskörűen igazodjanak az EU külpolitikai álláspontjaihoz és azoknak megfelelően járjanak el, beleértve a nemzetközi fórumokon megfogalmazott álláspontokat is. Az előbbieken túl az Európai Unió további támogatást ígért a koronavírus-járvány és a migráció kezeléséhez.

A házigazda, Janez Jansa szlovén kormányfő szerint az Európai Uniónak némi változtatásra van szüksége intézményein belül ahhoz, hogy bővítési folyamat működni tudjon. Úgy véli, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak párhuzamosan kell zajlaniuk az Észak-Macedónia és Bulgária, valamint Szerbia és Koszovó között fennálló kérdések megoldásának folyamatával.

Egy kérdés kapcsán Ursula von der Leyen megerősítette, hogy valamennyi uniós biztos, így Várhelyi Olivér is élvezi teljes bizalmát. Kedden a Politicóban jelent meg egy hosszú cikk arról, hogy a magyar bővítési biztos inkább képviseli a balkáni régióban Orbán Viktor, mint az Európai unió érdekeit.