„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Igazán látványos grafika és vonatszerelvénynek álcázott időrendi vonal örökíti meg a dolgok előre nem haladását az Európai Parlament honlapján, már ami az időzónák eltörlésére vonatkozik. A téma parlamenti jelentéstevője egy svéd szociáldemokrata, David Johanson képviselő aki fél évvel ezelőtt még videoüzenetben mondta el, hogy sajnos a portugál elnökségnek nem volt fontos ez a téma, de reméli, hogy a következő, szlovén elnökség majd napirendre tűzi a kérdést. Johanson képviselő most még üzenetet sem küldött, mint ahogy a szlovének sem foglalkoztak a témával. A parlamenti oldalon szerepel az is, hogy hol akad el egy-egy folyamat, ki az aki, blokkolja a jogalkotást. Az óraátállítás kapcsán egyérteműen kiderült, hogy a Tanács a ludas, vagyis a tagállamok összessége.
A múlt sokkal egyérteműbb mint a jövő: energiatakarékossági okokból már több mint száz éve is használták a téli-nyári időszámítás rendszerét, amely legközelebb a hetvenes években került elő, de a mostani formájában 1996 óta alkalmazzuk. A jelenleg hatályos irányelv 2001-ben lépett hatályba.
Az Európai Bizottság 2018-ban nyújtotta be az időzónák eltörlésére vonatkozó javaslatát. Nem bízták a véletlenre a dolgot, mert előtte egy online konzultációt tartottak, amelynek során a válaszoló 4,6 millió európainak a 84 százaléka a féléventi óraátállítás megszüntetését támogatta. A nyári időszámítás eltörlését a válaszadók a negatív egészségügyi hatásokkal, a közúti balesetek számának növekedésével, illetve az energiamegtakarítás hiányával indokolták. Erre alapul a bizottsági érvelés is, a javaslat lényege, hogy a tagállamok továbbra is szabadon megválaszthatnák standard idejüket, de ez az idő nem változna az év során. Az Európai Parlament 2019 tavaszán döntött úgy, hogy támogatja a kezdeményezést. Eszerint az utolsó óraátállításnak 2021 tavaszán vagy őszén kellene megtörténnie, attól függően, hogy az adott tagállam melyik időszámítást választja.
Ez a módszer rengeteg egyeztetést igényelt volna, nyilván nem szerencsés, ha több országon átutazva ugrálni kellene az időben, számtalan gondot okozott volna az eltérő időszámítás a közlekedésben, a pénzügyi műveletekben, a logisztikában és hosszan lehetne sorolni. Vagyis az lett volna a feladat, hogy az uniós országok eldöntsék, melyik időszámítást akarják alkalmazni: a télit, vagy a nyárit. És mivel ezt a feladatot nem sikerült megoldani, maradt a téli is és a nyári is. Egyelőre, de hogy meddig, azt nem lehet megjósolni.
A téma utoljára 2019 decemberében szerepelt a közlekedési miniszterek tanácsülésének napirendjén, az "Egyéb" tárgyalandó pontok között. De majd talán a következő, francia elnökség a tettek mezejére lép.
