Éric Dupond-Moretti igazságügyi és Clément Baune Európa-ügyi miniszter számolt be a francia uniós elnökség féléves terveiről az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt. A két miniszter sok kérdést kapott a magyar és a lengyel jogállamisággal összefüggésben, illetve az ezzel kapcsolatos eljárásokról. Elmondásukból kiderült, hogy ez a vita több síkon is zajlik:

• a hetes cikkely szerinti eljárás keretein belül,
• az Európai Bizottság éves jogállamisági országjelentése, és
• az uniós költségvetési források védelmére meghozott jogállamisági mechanizmus kapcsán.

Éric Dupond-Moretti azt mondta, hogy Franciaország maximálisan elkötelezi magát az európai jogrend védelme mellett. Hozzátette, hogy minden egyes tagállamnak saját belső jogrendjében kell mindezt ezt megvalósítania, ugyanakkor

maga a jogállamiság kötelező.

A miniszter úgy érvelt, hogy nem mindig értünk egyet egy bírósági döntéssel, mindig van vesztes és nyertes egy perben, de a jogalkotás és igazságszolgáltatás csak úgy működhet, hogy mindenki elfogadja ezt az ítéletet.

A képviselők kérdéseket is tehettek fel. A függetlenként és a bizottság póttagjaként felszólaló Hidvéghi Balázs arról beszélt, hogy a jogállamiság vita politikai-ideológiai harccá vált, amelynek során kettős mércét alkalmaznak. Felhívta a francia miniszter figyelmét arra, hogy például Franciaországban az ügyészség a kormány alá rendelve dolgozik, és az igazságügyi minisztérium felügyeli.

Minden tagállamnak megvannak a megoldásai, de nem lenne szabad ezt politikai támadások jogalapjaként használni, a kettős mércének nem lenne szabad helyet kapnia Európában

– mondta Hidvéghi. A francia igazságügyi miniszter úgy ítélte meg, elképzelhető, hogy a magyar politikus nem ismeri jól a francia minisztériumok jogállását. Éric Dupond-Moretti szerint magas szintű függetlenséget élvez az ügyészség és a bíróság is Franciaországban, s ezt megerősítette az Európai Bíróság is.

Úgyhogy ezen ne vitatkozzunk

– kérte Dupont-Moretti Hidvéghit. Clément Baune pedig eloszlatott egy magyar kormánypárti aggodalmat. Arról volt szó ugyanis, hogy mikor lesz újabb meghallgatás a Magyarországgal szemben folyó hetes cikk szerint eljárás keretein belül. A tagállamok már több meghallgatást is tartottak, de nem sikerült megegyezni arról, hogyan folytassák az eljárást. Ezért a franciák úgy gondolják, hogy újabb meghallgatást kell tartani, a magyar kormányzati szereplők és kormánypárti sajtó pedig azt a vádat fogalmazta meg, hogy ezzel is be akarnak avatkozni a magyar választási kampányba, és végeredményben befolyásolni szeretnék a választások kimenetelét.

A Magyarországgal kapcsolatos meghallgatást a választások után tartjuk, hogy ne érhessen bennünket az a vád, hogy bele akarunk avatkozni a magyarországi választásokba

– jelentette ki Clément Baune. Neki is megismételte Hidvéghi Balázs azt, hogy a jogállamisági vita csak egy politikai zsarolóeszköz. Ezzel a francia politikus nem értett egyet, hangsúlyozta, hogy ami történik a jogállamiság terén, az csak az uniós alapszerződés alkalmazása.