Furcsa szövetségek születtek az Európai Parlamentben, a Fidesz egyikben sincs benne

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az utóbbi évek talán legfontosabb évértékelő beszédét tartotta meg az Európai Parlamentben. Von der Leyen beszélt az ukrán háborúról, az EU új energiaárakat célzó intézkedéseiről, köztük az orosz gáz árának korlátozásáról, de kitért a migrációra és a magyar kormányt erősen érintő jogállamisági vitákra és a korrupcióra is.

A beszédet egy vita követte az Európai Parlamentben, ahol a képviselők elmondhatták a véleményüket a beszédről és Von der Leyen javaslatairól. A vita során meglepő pártok értettek egyet: a szocialisták, a zöldek és az ultra-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformisták például mind erőteljesen támogatták az orosz gáz ársapkáját. A a független pártok képviseletében felszólaló Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő viszont szinte minden javaslatot ellenzett és az Európai Bizottságot okolta a kialakult helyzetért, ami nem szerzett neki sok támogatót a képviselők között.

A következőkben sorra vesszük a vita legjelentősebb témáit, és hogy mit gondoltak róluk az Európai Parlament tagjai.

Az EU szankciós politikája:

Az Oroszországgal szembeni EU-s szankciókat szinte univerzális egyetértés övezte a képviselők között. A liberálisok, zöldek, szocialisták, keresztény-demokraták és konzervatívok szónokai mind kifejezték támogatásukat az uniós szankciókkal kapcsolatban, ami szerintük szerves része az Ukrajna melletti kiállásnak. Csak Deutsch Tamás fejezte ki ellenvetését, szerinte ugyanis a szankciók csak az európai polgárokat büntetik, míg Oroszországot gazdagítják. Deutsch szerint például a szankcióknak köszönhetően növekednek az energiaárak, ezért

Oroszország soha nem látott bevételekre tett szert.

Ez egy rendkívül kisebbségi álláspont, mivel a képviselők szerint a szankciók effektívek voltak, bár elismerték azoknak az európai lakosokra és cégekre gyakorolt negatív hatását. Deutsch kollégájához, Szijjártó Péterhez hasonlóan “abszurdnak” nevezte az EU az orosz gáz árát korlátozni kívánó javaslatát, ám ebben a kérdésben sem talált támogatókra az európai pártok között.

Infláció és energiaválság:

A lakosság és a kis- és középvállalkozások támogatása Von der Leyen beszédében is szerepet kapott, és ez az Európai Parlament képviselői szerint is rendkívül fontos, de a megoldásról már eltértek a vélemények. Az olasz LIGA politikusa, Marco Zanni, az Identitás és Demokrácia populista pártszövetség szónokaként azt javasolta, hogy függesszék fel az EU klímavédelmi csomagját és lassítani a zöld átállást, így mérsékelve a magas energiaárakat. A liberális Renew-t képviselő Stéphane Séjourné és a zöld Ska Keller viszont épp ellenkezőleg a zöld átállás gyorsítását látta megoldásnak.

Abban is egyet értettek a különböző pártok politikusai, hogy erre a célra az energiaszektor extraprofitjának elvonásából szerezhetnek forrásokat, ahogyan azt a bizottság javasolja. Erről itt írtunk bővebben:

Több mint 56 ezer milliárd forintnyi különadót szedne be az EU az energiacégektől, a Mol is érintett lehet

Egy újabb javaslattervezet már konkrét irányszámokat is tartalmaz, magyar szemmel a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a Mollal.

Az Európai Szocialisták és Demokraták képviselője, Manon Aubry azonban további lépéseket is követelt, ő a szállítmányozást, a bankszektort és a luxusipart is megadóztatná. Sőt, Von der Leyen szerinte egy liberális világkép rabja, amely börtönben tartja.

Aubry ellenezte a Kanadával és Új-Zélanddal megkötni tervezett kereskedelmi megállapodásokat is. Manfred Weber, néppárti politikus szerint viszont épp ezek alapozzák majd meg az EU kilábalását a válságból, és szerinte fel kell gyorsítanunk a kereskedelmi megállapodások megkötését más demokráciákkal.

Az európai demokrácia és jogállamiság helyzete:

Az Európai Parlament pártjai viszonylagos egyetértésre jutottak abban a kérdésben, hogy a demokrácia és jogállamiság védelme fontos prioritás az unió számára. Itt két táborra szakadtak a képviselőcsoportok. A szocialisták, zöldek és liberálisok a szokásos, szélső-jobboldali, fasiszta és populista pártokat célzó retorikát fogalmaztak meg, amelyek tevékenysége véleményük szerint az európai demokrácia és annak értékei ellen való. Stéphane Séjourné még személyesen Orbán Viktort is megemlítette szerinte az EU

tíz éven át inkább a másik irányba nézett,

miközben Orbán rombolta a magyar demokráciát és nőtt korrupció. Deutsch Tamás viszont felhívta képviselőtársai figyelmét, hogy a magyar szocialisták, liberálisok és zöldek a szerinte antiszemita szalonnáci párttal, a Jobbikkal szövetkezik, így az európai zöldeknek és más pártoknak is magukba kell nézniük.

Ennél lényegesen kevésbé különös, de hasonlóan negatív fogadtatású álláspontot fogalmazott meg Manfred Weber, a keresztény-demokraták politikusa. Szerinte az Európa-párti és Európa-ellenes a pártokat politikai hovatartozásától függetlenül kell vizsgálni. Weber úgy fogalmazott, hogy amikor Európa-párti és Európa-ellenes csoportokról beszélünk azt nem kellene politikai kérdéssé tenni. Ezt a kijelentést szó szerint hangos nevetés fogadta az Európai Parlamentben.

Mindenesetre az már látszik, hogy a Fidesznek nem lesz egyszerű szövetségeseket találnia a következő hónapok legfontosabb európai vitáiban. A magyar álláspont ugyanis alapjaiban tér el minden más európai pártétól, így a Fidesz nagy valószínűséggel gyakran találja majd magát egyedül.