Ez a vállalás a 2019-ben hivatalba lépett, Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság fontossági listájának első helyén szerepelt. A koronavírus ugyan átmenetileg háttérbe szorította ezt a témát, de közben zajlottak az előkészületek. Ez az ide vonatkozó teljes uniós joganyag áttekintését és számtalan tagállami és szakértői szintű egyeztetést jelentett. Az egész kérdés kezelésével azt a holland Frans Timmermanst bízták meg, akit a Juncker-féle bizottság jogállamiság-felelőseként ismerhettünk meg, és akit a magyar kormány emiatt folyamatosan támadott. A „Fit for 55”-csomagban 13 jogszabály-javaslat található, ezek egyik része teljesen új, másik része pedig a már meglévő rendelkezések frissítése.

A dolog horderejét mutatja, hogy szerdán összesen nyolc uniós biztos beszélt a csomag részleteiről, az első megszólaló Ursula von der Leyen bizottsági elnök volt.

A európai „green deal” az innováció, a tiszta energia és a körforgásos gazdaság által hajtott növekedési modellünk, amely az éghajlati célokat jogi kötelezettségeknek tekinti. Európa az első kontinens, amely átfogó architektúrát mutat be az éghajlati törekvéseink teljesítése érdekében

– mondta az elnök. A javaslatcsomag talán legfontosabb eleme az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréhez (ETS) kapcsolódik. Ez megszabja a szén-dioxid árát, és évente csökkenti az egyes gazdasági ágazatok kibocsátásának felső határát. Az elmúlt 16 évben 42,8 százalékkal sikerült csökkenteni az energiatermelés és az energiaigényes ipar kibocsátását.

EUrologus

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az általános kibocsátási határértéket még tovább csökkentsék, és növelje éves csökkentési ütemet. Ugyancsak javasolják, hogy fokozatosan vonják ki a légi közlekedés számára az ingyenes kibocsátási egységeket, és igazodjanak a nemzetközi légiközlekedés globális szén-dioxid-kiegyenlítési és -csökkentési rendszeréhez. Valamint azt is szeretnék elérni, hogy az ETS-rendszerbe vegyék fel a hajózási kibocsátásokat. Emellett új kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti közlekedés és az épületek üzemanyag-elosztása számára.

Előírás lesz, hogy az EU költségvetésében az éghajlatra fordított jelentős kiadások kiegészítése érdekében a tagállamoknak a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeiket teljes egészében az éghajlattal és az energiával kapcsolatos projektekre kell fordítaniuk.

Minden tagállam számára szigorúbb kibocsátáscsökkentési célokat tűznek ki az épületek, a közúti és a belföldi tengeri szállítás, a mezőgazdaság, a hulladék és a kisipar számára. Ugyanakkor felismerve az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait, ezek a célok az egy főre eső GDP-jükön alapulnak majd. Ezt az úgynevezett közös kötelezettségvállalási rendelet tartalmazza, amelyben az olvasható, hogy Magyarország esetében a korábbi célkitűzések alapján 7 százalékos csökkentést irányoztak elő, a 2005-ös évet alapul vége. Ugyanakkor a mostani klímacsomagban ezt átdolgozták, a magyar elvárás 18,7 százalék lett. A növekedés nem tekinthető rendkívülinek, sok tagállam számára írtak elő 10-12 százalékkal nagyobb vállalást. Ugyanakkor mégis érezhető lesz, mert a közvetlen lakossági fogyasztásban meghatározó áruk igen jelentős részét érinti, amelyek árában ma még nem jelenik meg valódi összetevőként a szén-dioxid-kibocsátás problémája.

Fontos elem még a karbonvám intézménye, amely a szennyező iparágak unióba irányuló szállítmányait terhelik majd. A cél az, hogy az uniós szabályokat betartó európai cégek ne kerüljenek hátrányba az olcsóbban, de szennyezőbb eljárással gyártókkal szemben.

Az EU-nak arra is törekednie kell, hogy elérje az éghajlat-semlegességet a földhasználat, az erdészet és a mezőgazdaság területén, ideértve a nem szén-dioxid-kibocsátást is, például a műtrágya-felhasználásból és az állatállományból származó mezőgazdasági kibocsátásokat. Az energiatermelés és -felhasználás az EU-kibocsátások 75%-át teszi ki, ezért a javaslat kulcsfontosságúnak nevezi a zöldebb energiarendszerre való áttérés felgyorsítását. A megújuló energiáról szóló irányelv magasabb célt fog kitűzni, vagyis hogy 2030-ig megújuló energiaforrásokból állítsuk elő energiánk 40%-át. Ezt nem sokkal a bejelentést követően már élesen bírálta több környezetvédő szervezet. A Birdlife International például arra hívta fel a figyelmet, hogy javaslat ösztönzi a faégetés további növekedését, mivel továbbra is éghajlatbarát, fenntartható energiaforrásnak tartja.

De a fa égetése még több szén-dioxidot bocsát ki, mint a fosszilis tüzelőanyagok égetése, függetlenül attól, hogy milyen eredetű

 – áll a szervezet nyilatkozatában.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az épületek korszerűsítése és az ezzel járó költségek rövid távon rendkívüli társadalmi elégedetlenséghez vezethetnek. Bár a tervek között szerepel az úgynevezett „éghajlat-politikai szociális eszközt”, amelynek költségeit nagyrészt a közlekedési és építőipari szennyezőktől beszedett pénzből fedezik, mégis növekedni fog az energiaszegénységben élők száma. Ez az a terület, ahol a jelenlegi magyar kormány éles ellenállására számíthat mindenki, aki támogatja ezt a javaslatot. A magyar álláspont ugyanis az, hogy semmiféle olyan intézkedést nem támogatnak, amelyek az emberek terheit növelik, illetve a rezsicsökkentés politikáját hátrányosan befolyásolják. Ehhez képest a javaslat azt tartalmazza, hogy az állami szektornak évente fel kell újítania az épületeinek 3 százalékát, hogy munkahelyeket teremtsen, csökkentse az energiafogyasztást és az adófizetők költségeit.

Egy másik jóslat szerint az intézkedések 2025-ig nem fogják lényegesen befolyásolni az üzemanyagárakat. Az autógyártókat azonban arra kötelezik majd, hogy 2035-ig vezessék ki a benzin- és dízelüzemű autókat a piacokról és csak elektromos járműveket árulnak. Ez pedig az autók fenntartási költségeit fogja csökkenteni, ami tömegeket segít majd hozzá az energiaszegénységből történő kitöréshez.

A csomagról most megkezdődik a vita a tagállamok és az Európai Parlament bevonásával, a folyamat akár két évig is eltarthat.