Az uniós külügyminiszterek Brüsszelben tanácskoznak, Szijjártó Péter az egyik szünetben kizárólag a kormánypárti médiának nyilatkozva azt mondta, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán érzelmektől túlfűtött vitát tartottak a politikusok. Majd így értékelte az elhangzottakat:

Az utolsó reményét is elveszítettük, hogy bármikor is tárgyilagos és az észérvekre alapuló racionális vitát folytassunk a háborúról és Európára gyakorolt hatásairól.

A magyar külügyminiszter kijelentette, hogy nincs még egy gazdaság a világon, amely annyira szenvedne a szankciókról, mint Európa, amit jól jellemez, hogy egekben az infláció és az energiaárak. Hozzátette, hogy

tudjuk, ki az, aki ebből profitál,

de nem nevezte meg „tudjukki”-t. Megismételte azt a sokat hangoztatott magyar érvet, hogy a brüsszeli szankciók nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket, mert nem vetettek véget a háborúnak. "Mi, magyarok, tisztában vagyunk azzal, hogy a háborúnak minél előbb véget kell vetni, nincs legitimitása azoknak az érveléseknek, hogy miért ne legyen egyeztetés a háborúban résztvevő felek között" – mondta Szijjártó.

A lehetséges kilencedik szankciós csomag kapcsán is vitáztak a külügyi vezetők, amellyel összefüggésben a magyar külügyminiszter felháborítónak nevezte, hogy egyesek azt mondják – később megjegyezte, a litván külügyminiszterről van szó –, hogy akik arról beszélnek, hogy a szankciók nem működnek, azok az orosz narratívát használják.

Minket nem érdekel, hogy az oroszok mit gondolnak arról, amit mi mondunk, az sem érdekel, hogy mit gondolnak itt erről Brüsszelben

– jelentette ki Szijjártó Péter. Úgy fogalmazott, hogy ez az energiára költött összegekből is lemérhető, mert Magyarország tavaly 7, idén 19, jövőre pedig 20 milliárd eurót fizet az energiaimportért.

Szóba kerül, hogy Magyarország nem járul hozzá a közös hitelfelvételhez annak érdekében, hogy az EU jövőre 18 milliárd euró hitelt tudjon adni Ukrajna újjáépítésére és működtetésére. Szijjártó azt kérte, hogy mondják meg, mennyibe kerül ez Magyarországnak és azt a pénzt odaadják Ukrajnának kétoldalú alapon. (Egyébként évi hatmillió euró kamattámogatásról van szó 2023 és 2028 között – a szerk.) A magyar álláspont azonban lehetetlenné teszi a hitelfelvételt, mivel az egyhangú döntést igényel a tagállamok körében. Itt azonban Szijjártó összekapcsolta ezt a témát a szintén hitelből megvalósuló helyreállítási alapokkal, amelyekből Magyarország még egyetlen centet sem kapott és emiatt komoly feszültség alakult ki Budapest és Brüsszel között. Azt mondta a külügyminiszter, hogy azért nem támogatja a kormány a közös európai hitelfelvételt,

mert látjuk, mi a felhasználási módja.

Végül elismeréssel szólt az új olasz kormányról, amely fellép az embercsempészekkel szemben, „ideértve a civil szervezeteket is”.