Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a partnerségi megállapodás részletes ütemtervet tartalmaz Magyarország számára „az olyan kihívások kezelésére, mint a közbeszerzések átláthatósága és versenye; a korrupció megelőzése, felderítése és korrekciója; csalás és összeférhetetlenség; valamint a kohéziós politika finanszírozásának kedvezményezettjeinek és partnereinek kapacitás építése”. A következő fő elemei vannak a finanszírozási megállapodásnak:

Igazságos klímaváltozás és tiszta környezet

A következő hét évben Magyarország az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében összesen 6,7 milliárd eurót fordíthat a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítására, valamint a megújuló forrásokból történő energiatermelés növelésére. Ezen belül a Just Transition Fund (JTF) több mint 250 millió euróval támogatja azokat a régiókat, amelyeket leginkább érint a szén és a lignittüzelésű mátrai erőmű fokozatos kivonása. A támogatást az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokra fordítják, amelyek támogatják ezt a fokozatos kivonást és a magyarországi CO2-kibocsátás 10 százalékos csökkentését.

A gazdasági versenyképesség fellendítése

4,3 milliárd euró segíti elő az ország intelligens gazdasági átalakulását és a regionális IKT-kapcsolatokat. Ezen alapok többsége a kis- és középvállalatok technológiai fejlődését támogatja, és mentori, tanácsadási szolgáltatásokat kínál számukra.

Magyarország kutatási és innovációs teljesítményének javítása érdekében 1,5 milliárd eurót fektetnek be infrastruktúrába és a legkorszerűbb kutatási berendezésekbe (például tudományos és innovációs parkokba).

Mintegy 670 millió euró segíti elő a kkv-k digitális átalakulását és innovációját, beleértve a fejlett technológiák átvételét. Az alapok emellett javítják a szélessávú infrastruktúrához való hozzáférést, támogatják az új és jelentősen korszerűsített digitális közszolgáltatások fejlesztését, és előmozdítják a közszféra információinak újrafelhasználását.

A Kohéziós Alap 1,7 milliárd euróval segíti az ország közlekedési infrastruktúráinak korszerűsítését a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) vasúti törzshálózatában, beleértve a Budapest Déli Körpálya fejlesztését és a Törökbálint-Kelenföld vasúti szakasz rekonstrukcióját. Az alapok támogatják a gördülőállomány korszerűsítését és a közúti biztonságot is.

A munkaerőpiac, a minőségi oktatás és a hátrányos helyzetű csoportok támogatása

Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) 5,3 milliárd euróval támogatja a munkaerőpiachoz való hozzáférést, a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, valamint a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációját. Különös figyelmet fordítanak a zöld és digitális átállásban való boldoguláshoz szükséges készségek fejlesztésére.

Közel 1,8 milliárd euró segíti elő a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférést országszerte azáltal, hogy kulcsfontosságú finanszírozást biztosít a tanári szakma vonzóbbá tételéhez.

Az ESZA+ az egész életen át tartó tanulási programokon keresztül az anyagi és szociális nélkülözés csökkentését is segíti majd, és jobb lehetőségeket biztosít a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Például a „Fókuszban a gyermekekre” program a legkisebb gyerekeknek kínálja az egészséges fejlődéshez szükséges támogatást az első 1000 napban.

Végül az alapok javítják a szegregált területeken élők lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit.

Az 55 százalékos felfüggesztéssel érintett három program:

• Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz;
• Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz;
• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz.

Ugyanakkor a kifizetésnek vannak feltételei, amelyek egyrészt összefüggenek az Alapjogi Chartában megfogalmazott, úgynevezett feljogosító feltételekkel, másrészt a jogállamisági mechanizmus során feltárt hiányosságokkal.

Az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország elkötelezett a hiányosságok orvoslása mellett, mivel a Magyarország által benyújtott helyreállítási és rugalmassági terv a bírói függetlenség erősítését célzó reformokat tartalmaz. Ezért az Alapjogi Chartára vonatkozó horizontális engedélyezési feltételt teljesítettnek tekintik,

ha Magyarország meghozta azokat az intézkedéseket az igazságszolgáltatással kapcsolatban, amelyek mellett az ország helyreállítási és ellenállóképességi tervében kötelezettséget vállalt.

A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország úgynevezett gyermekvédelmi törvényének rendelkezései, valamint a tudományos szabadságot és a menedékjogot fenyegető súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatással vannak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program egyes konkrét célkitűzéseinek megvalósítása során.

E programok ezen részei tekintetében tehát Magyarország jelenleg nem teljesíti az EU Alapjogi Chartájában szereplő horizontális engedélyezési feltételt

– állapítja meg a Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság csak a technikai segítségnyújtás és az alapfeltételek teljesítése céljából benyújtott kapcsolódó kiadásokat téríti vissza.