A Von der Leyen-bizottság vállalása volt, hogy valamennyi tagállamot ugyanolyan mércével évről évre megvizsgálnak azt elemezve, hogy a jogállamisági fontos szempontjai alapján hogyan teljesít egy ország. A jelentéseket minden évben júliusban hozzák nyilvánosságra, így történt ez ebben az évben is. Valamennyi ország esetében konzultációk tucatjait tartották hivatalos, kormányzati szereplőkkel, illetve a civil szféra és az érdekképviseletek bevonásával is.

A négy vizsgált terület a következő:

1. Igazságügyi reformok
2. Korrupcióellenes keret
3. A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége,
4. Intézményi fékek és ellensúlyok.

Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, hogy a negyedik jelentés elkészítése után ki lehet jelenteni, hogy vannak kézzelfogható előnyei ennek a módszernek, mert így egy folyamatos párbeszéd valósul meg arról, hogyan lehet javítani a demokráciát az EU-ban.

A jelentés minden ország esetében két részből áll: az elsőben összegzik a helyzetet, a másodikban pedig ajánlásokat fogalmaznak meg. Most először azt is megvizsgálták, hogy az ajánlások hány százaléka teljesült. Ennek alapján jelentették be, hogy a megfogalmazott kívánalmak 65 százalékát a kormányok teljesítették is. Mint később látjuk, Magyarország nem érte el ezt a szintet.

Didier Reynders igazságügyi biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy például Magyarország esetében az igazságszolgáltatással kapcsolatos reformok megjelennek a kondicionalitási eljárásban is, magyarul: ezek teljesítéséről függ az, hogy kap-e uniós forrást Magyarország.

Didier Reynders

European Comission / Lukasz Kobus

Ami a jelentés Magyarországra vonatkozó részét illeti, eredményként állapították meg, hogy a magyar törvényhozás teljes mértékben végrehajtotta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepének megerősítésére irányuló ajánlást és a Kúriával kapcsolatos szabályok módosítást a rendes eljáráson kívüli bírói kinevezések megszüntetésére, a Kúria elnöki tisztségre való alkalmassági kritériumainak szigorítására, valamint a Kúria elnöke feletti bírói testületek ellenőrzésének megerősítésére, az európai normák figyelembevételével. Illetve megszűnt az előzetes döntéshozatal iránti kérelem szükségessége felülvizsgálatának lehetősége.

Ezek tekinthetők a teljesített kritériumoknak, a nemteljesítettek azonban ennél lényegesen hosszabb listát alkotnak, mivel az idei ajánlások lényegében azonosak a tavalyiakkal.

A jelentében többek között az szerepel, hogy továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy

a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálása terén nem áll rendelkezésre szilárd eredmény.

Megemlítik, hogy a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban csak némi előrelépés történt a köztisztviselők bevallási kötelezettségét csökkentő jogszabály-módosítások és a rendszeres ellenőrzés hiánya miatt. A lobbitevékenység és a forgóajtók reformja tekintetében nem vezettek be módosításokat Magyarországon, és továbbra is hiányosságok vannak a politikai párt- és kampányfinanszírozás terén.

Vera Jourova és Didier Reynders

European Comission / Lukasz Kobus

Talán a leginkább lesújtó képet a médiaviszonyok terén tapasztalt az Európai Bizottság. Megállapították, hogy

nem történtek fejlemények a médiapluralizmussal kapcsolatos, a korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt kihívások kezelésére.

Vagyis továbbra is fennállnak az aggályok mind a médiahatóság funkcionális függetlensége, mind a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlensége tekintetében. És aláhúzták azt is, hogy nem fogadtak el és nem is terveznek olyan intézkedéseket, amelyek szabályoznák az állami reklámok médiumokban történő megjelenítésének elosztását. És bár nem történtek újságírók elleni fizikai támadások, de rágalmazási kampányokat zajlanak, és továbbra is "komoly aggodalomra ad okot" bizonyos oknyomozó újságírókat és médiaszakembereket célzó kémprogramok bevetése.

A fékek és ellensúlyok terén azt emelik ki, hogy a jogbiztonságot aláásta

a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, valamint a kormány rendkívüli jogosítványainak kiterjedt és hosszan tartó igénybevétele, amely a vállalkozások egységes piaci működését is zavarja.

• Az ügyelosztási rendszerek átláthatóságának javítása az alsófokú bíróságokon, figyelembe véve az ügyelosztásra vonatkozó európai szabványokat.
• Átfogó reformok elfogadása a lobbizással és a forgóajtókkal kapcsolatban, valamint a vagyonnyilatkozatok rendszerének továbbfejlesztése, biztosítva a hatékony felügyeletet és végrehajtást.
• A magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek eredményességének megteremtése.
• Mechanizmusok bevezetése a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének növelésére, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai szabványokat.
• A szabályok és mechanizmusok megerősítése a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozása érdekében, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai szabványokat.
• Olyan jogszabályok elfogadása, amelyek biztosítják a reklámkiadások igazságos és átlátható elosztását az állam és az állami tulajdonú vállalatok között.
• A biztonságos és élhető civil tér előmozdítása és a civil társadalmi szervezeteket sújtó akadályok felszámolása, többek között a munkaképességüket akadályozó jogszabályok, különösen a bevándorlási különadó hatályon kívül helyezése révén

A jelentést elsők között Ujhelyi István szocialista képviselő kommentálta:

Ez a jogállamisági jelentés egy újabb szégyenfolt a közös hazánknak, amelyért azonban kizárólag a Fidesz-kormány a felelős. Orbán Viktor és pártja felel azért, hogy továbbra sem jutunk hozzá a nekünk járó uniós forrásokhoz, és hogy az európai közösségünk szégyenpadjára kerültünk

– jelentette ki az ellenzéki politikus.