Alaposan megmozgatta a magyar sajtót, de még a magyar politikát is a Financial Times azon értesülése, amely szerint megszülethet a megegyezés a magyar kormány és az Európai Bizottság között, és november végére feloldják a zárolt magyar pénzek egy jelentős részét. Cserébe Magyarország hozzájárul, hogy az EU a közös és emiatt megnövelt költségvetésből tovább támogassa Ukrajnát.

A nap végére kiderült, hogy tulajdonképpen semmi rendkívüli nem történt. Sőt,

igazából egy kicsit távolabb kerültek az első kifizetések.

A szóban forgó ügy az igazságszolgáltatási reformhoz és az igazságszolgáltatás függetlensége miatt zárolt összegekhez köthető. A nagyon bonyolult rendszerben a Magyarországnak járó 22 milliárd eurós, hétéves kohéziós keretet teljes egészében blokkolják ezek a hiányosságok. Amennyiben ez megoldódik – és erre van belátható időn belül jó esély –, akkor sem szabadul fel az egész keret. Ugyanis ebből 6,3 milliárd eurót egy másik eljárás, a jogállamisági feltételrendszer blokkol. (Amely nem csak azt a pénzt teszi elérhetetlenné Magyarország számára, hanem a helyreállítási alapból remélt, összesen – hitellel és vissza nem térítendő támogatással együtt – 10,4 milliárd eurót.) És ugyancsak blokkol a kohéziós pénzekből 2,5 milliárd eurót a menekültekkel való bánásmód, az LMBTQ-közösség hátrányos megkülönböztetése és az akadémiai szabadság megsértése miatt. Így marad körülbelül 13 elérhető milliárd, amelyhez 4 úgynevezett szupermérföldkő teljesítését vállalta a kormány. Az erről szóló dokumentumokat július közepén küldték el, néhány számlával egyetemben, az EUrologus információi szerint ez körülbelül 200 millió eurót jelent. A Bizottságnak három hónapja van az értékelésre, pozitív értékelés esetén további két hónapja a számlák rendezésére.

A dátumok között Stefan de Keersmaecker, a Bizottság illetékes szóvivője segít eligazodni.

"2023 júliusában Magyarország hivatalosan tájékoztatta a Bizottságot, hogy fontolóra veszi az Alapjogi Charta horizontális engedélyezési feltételének teljesítését a bírói függetlenség területén – kezdte a szóvivő. – A Bizottság alaposan elemezte a Magyarország által továbbított információkat. Úgy gondoljuk azonban, hogy további pontosításokra van szükségünk annak értékeléséhez, hogy teljesül-e a bírói függetlenség horizontális engedélyezési feltétele. Ezért szeptember 26-án kérdéseket nyújtottunk be a magyar hatóságoknak. Amint Magyarország válaszol ezekre a kérdésekre, a Bizottság folytatja az értékelést."

A levelezés felfüggeszti a bizottsági határidő számítását, vagyis egy hónapos postafordultával számolva máris november második felénél vagyunk, amikorra tehát reális a Bizottság értékelésének közzététele. Így viszont már nem reális az, hogy Magyarország még idén pénzt kap – még ha csak 200 milliót is. Ne felejtsük el, hogy a kifizetések utófinanszírozással történnek. Mindenesetre egy pozitív értékelés valószínűleg jó hatással lenne a piacokra és Magyarország gazdasági megítélésére.

Amíg az engedélyezési feltételek nem teljesülnek, a Bizottság nem térítheti meg a kifizetési kérelmekben szereplő kapcsolódó kiadásokat a programok végrehajtása során felmerült kiadásokra vonatkozóan

– tette hozzá nyomatékosan a szóvivő. Egy másik bizottsági forrásunk pedig egyértelművé tette, hogy ez az eljárás nem érinti a jogállamisági mechanizmust és az emiatt blokkolt, fentebb részletezett forrásokat. Ehhez 21 szupermérföldkövet kell teljesíteni, és ezen belül van például a diákcserét finanszírozó Erasmus+, vagy a kutatásfejlesztést támogató Horizon Europe. Utóbbiakat elvileg lehet külön kezelni - ez azonban már az Európai Bizottságon múlik. És hogy még bonyolultabb legyen a dolog: ezen pénzek felszabadítására az Európai Bizottság csak javaslatot tesz, a döntést a tagállamok hozzák meg, ami újabb határidőket jelent.

És hogy van-e üzlet a Bizottság és a magyar kormány között?

Nem, ez nem igaz, ez alaptalan spekuláció

– jelentette kategorikusan ki Vera Jourová, a Bizottság alelnöke strasbourgi sajtótájékoztatóján.

Természetesen azt nem lehet várni, hogy hivatalos formában egy ilyen dealt megerősítsen valaki. Azt viszont meg kell állapítani, hogy amennyiben Magyarország a színfalak mögött ennek a forrásnak a feloldásához kötné a hozzájárulását, akkor nagyon olcsón adná a zsarolási potenciálját. Ugyanis egy olyan folyamatról van szó, amelyik zajlik a maga medrében, semmi megoldhatatlan feladatról, akadályól nem lehet tudni, vagyis a magyar kormánynak teljesen felesleges lenne ezt a tárgyalási pozíciót elfoglalni.

Másrészt emlékeztetünk arra, hogy az Ukrajnának folyósítandó további pénzeket a magyar kormány – jellemzően a külügyminiszter – kötötte egyéb feltételekhez. Így különösen:

• Ukrajna számoljon el azzal a pénzzel, amit eddig kapott,
• Ukrajna módosítsa a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvényét.

Mindenesetre a helyzetet az is sajátos megvilágításba helyezi, hogy a tárgyalásokat folytató Navracsics Tibor miniszternek semmilyen érdemi hozzáfűznivalója nem volt a témához – ennek bebizonyítása érdekében azonban összegívott egy sajtótájékoztatót, ahol annyit tudhattak meg az újságírók, hogy hivatalos megkeresés az ügyben nem érkezett az Európai Bizottságtól.