Bár az EP már számos dokumentumban bírálta a magyar kormányt, a legújabb állásfoglalásban a közelmúlt eseményeire is reagált a Parlament. Hangsúlyozták, hogy a Parlament 2022. szeptember 15-i állásfoglalásának elfogadása óta tovább erodálódott a magyar demokrácia, és tovább romlott az alapvető jogok helyzete,

különös tekintettel a „nemzeti szuverenitásvédelmi” törvénycsomag közelmúltbeli elfogadására.

Bekerült az állásfoglalásba annak az aláírásgyűjtésnek az eredménye, amelyet a finn néppárti Petri Sarvamaa kezdeményezett és amelynek célja az, hogy a tagállamok lépjenek tovább a hetes cikkely szerinti eljárásban és függesszék fel Magyarország szavazati jogát. Ezért a Parlament

felhívja az Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket, és állapítsák meg, hogy Magyarország az EUSZ 7. cikkének (2) bekezdése értelmében súlyosan és tartósan megsérti-e az uniós értékeket.

Fülke: Besétál-e az EU a kisétáló Orbán csapdájába másodszor is?

Mi a tagállami vezetők Orbán-stratégiája a kisétálás után? Mit „kérne" a magyar kormány azért, hogy rábólintson az ukrán támogatásokra? Mit jelent az, hogy Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, és van-e jelentősége az újabb EP-s állásfoglalásnak Magyarországgal szemben? Mi csöpögött le a brüsszeli pénzcsapból és mi az, ami örökre befagyhatott a csőbe?

Ugyancsak hangsúlyos szerepet kap a dokumentumban az uniós források kérdése. Decemberben az igazságszolgáltatási reform teljesítésére hivatkozva az Európai Bizottság 10,2 milliárd eurót tett elérhetővé a hétéves költségvetésből, további mintegy 20 milliárd euró azonban továbbra is zárolva marad. A Parlament álláspontja szerint

Magyarország még a közelmúltbeli reformok nyomán sem felel meg a Chartában meghatározott bírói függetlenségi követelménynek, amint azt magyarországi és nemzetközi szakértők is jelezték, mivel a meghozott intézkedések nem nyújtanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, és lehetőség van megkerülésükre vagy nem megfelelő alkalmazásukra.

Emiatt az Európai Parlament utasította saját apparátusát, hogy készítsék elő azt a pert, amelyben a Bizottságnak ezt a döntését az Európai Bíróság előtt megtámadhatja az EP. Az előbbieken túl a Parlament határozottan elítélte Orbán Viktor fellépését

aki úgy határozott, hogy az EU stratégiai érdekeinek teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával és megsértésével blokkolja a többéves pénzügyi keret alapvető felülvizsgálatáról, többek között az ukrajnai segélycsomagról szóló döntést.

A Parlament azt is megkérdőjelezi, hogy a magyar kormány képes lesz-e eleget tenni feladatainak 2024 második felében, és figyelmeztet arra, hogy amennyiben az Európai Tanács elnöki tisztsége megüresedik, ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnának az ország féléves tanácsi elnöksége alatt. A képviselők arra kérik a Tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldásokat e kockázatok mérséklésére, és a Tanács döntéshozatali folyamatának reformjára szólítanak fel, hogy megszűnjön a vétójoggal való visszaélés és a zsarolás.

Az állásfoglalást 345 szavazattal, 104 ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadta el az EP.