Ez már a 13. a sorban, tartalmán kívül szimbolikus jelentősége is van, mert az EU az invázió megindításának második évfordulója, február 24. előtt szeretné elfogadni. Az EUrologus is úgy értesült diplomáciai forrásokból, hogy a magyar fél még időt kért a javaslat tanulmányozására, ami nem jelent kategorikus vétót, csak a folyamat lassítását.

A legújabb büntetőintézkedések körülbelül kétszáz személyt, vagy vállalatot helyeznének tiltólistára és megtiltanák számos kettős - polgári és katonai - felhasználású termék értékesítését Oroszországnak, külön ügyelve arra, hogy kereskedők közbeiktatásával se lehessen kijátszani az uniós szabályokat. Hírek szerint Magyarország éppen azt szeretné elkerülni, hogy az így képbe került kínai cégek hátrányt szenvedjenek. Hasonló álláspontot korábban már tapasztalhattak az EU-ban Magyarország részéről.

A szankciós listára most először kerülne fel néhány kínai, illetve indiai cég. Sőt, olyan észak-koreaiak is érintettek, akiket azzal gyanúsítanak, hogy rakétákkal és egyéb lőszerrel segítették Oroszország ukrajnai invázióját.

Meg kell jegyezni, hogy Szijjártó Péter már január 22-én beszélt a magyar álláspontról, amelyben azonban nem volt szó a folyamat blokkolásáról. A külügyminiszter akkor azt mondta, hogy ezt a csomagot csak a megfelelési kényszer táplálja, mert “a szankciós politika megbukott, mivel nem vitt közelebb a békéhez”.

Azt is kijelentette, hogy Magyarország a nukleáris területre vonatkozó szankciókat nem fogja támogatni. Ezt minden új javaslat kapcsán elmondja Szijjártó, azonban eddig még egyszer sem fogalmazódott meg ez a hivatalos előterjesztésben - így most sem. Igaz, vannak olyan tagállamok - baltiak, lengyelek -, akik mindig elővennék ezt a területet, azonban a javaslatot megfogalmazó Európai Külügyi Szolgálat egyszer sem emelte be a nukleáris ipart ebbe a körbe.

Hétfőn a külügyminiszterek tárgyalnak a kérdésről, a terv az, hogy jövő héten szerdán az uniós nagykövetek jóváhagyják az intézkedéseket. Ha addig Magyarországnak sikerül áttanulmányozni a dokumentumot.