A magyar külügyminiszter uniós kollégáival találkozott Brüsszelben. A tanácskozáson az első vendég Julija Navalnaja volt, Alekszej Navalnij özvegye, aki az EU külügyi főképviselője, az ülést levezető Josep Borrell jobbján ült, és beszédet is mondott a diplomatáknak. Ennek ellenére Szijjártó Péter egyetlen szóval sem említette meg Navalnaja látogatását, az általa elmondottakat vagy az orosz ellenzéki politikus halálával kapcsolatos véleményét.

A sajtótájékoztatóra csak kormánypárti médiumok tudósítóit hívták, akik nem is tettek fel kérdést Szijjártónak Navalnij halálával kapcsolatban.

A külügyminiszter azonban fogalmazott meg bírálatokat. Kritizálta többek között:

• az EU szankciós politikáját,
• az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent (aki egyébként épp hétfőn jelentette be, hogy újabb öt évre vállalná a tisztséget),
• az erőszakos ukrán sorozási gyakorlatot,
• az amerikai demokratákat és
• a húszi terroristákat.

Szijjártó bejelentett egy újabb vétót: a többi 26 tagállam szankciókat szeretett volna kivetni a ciszjordániai erőszakos izraeli telepesekkel szemben, ezt azonban Magyarország megakadályozta.

A terrorizmus ellen küzdő országban további feszültséget szítana, és Izraelt gyengítené, ha ilyen intézkedést alkalmaznánk

– mondta a külügyminiszter. Szijjártó eredményként értékelte, hogy a többi tagállam elfogadta: ha 5 milliárd euróval megnövelik az Ukrajna fegyverrel történő ellátásra vonatkozó külön keretét, az oda befizetendő magyar hozzájárulást nem Ukrajna támogatására fordítják.

Több pénzt szeretne azonban a magyar kormány arra a küzdelemre, amit a nemzetközi közösség a húszi támadókkal szemben folytat, akik a tengeri kereskedelmet veszélyeztetik a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán. Az EU egyetértett abban, hogy egy tengeri missziót indítanak azzal a céllal, hogy a terrorista tevékenységet vissza tudják szorítani. Erre 8 millió eurót különítenek el.

Kirakatcselekvési kényszert hozott létre a háború kitörésnek második évfordulója

– így kommentálta a sorrendben 13 szankciós döntést, amely már tulajdonképpen csak Magyarország hozzájárulására vár. Ez meg is fog történni, mert Szijjártó Péter elégedetten nyilatkozta, hogy

az elmúlt hetekben a szankciós javaslatból folyamatosan gyomláltuk ki az alapvető magyar gazdasági érdekeket sértő részeket.

Ez minden bizonnyal arra vonatkozik, hogy Magyarország – egymástól független diplomáciai források szerint – azért vonakodott a csomaghoz hozzájárulni, mert az EU szankcionálni akart három kínai vállalatot, amelyek kijátszották a korábbi uniós szankciókat, és tiltott termékeket értékesítettek Oroszországnak.

Azzal kapcsolatban, hogy Ursula von der Leyen ismét megpályázza az Európai Bizottság elnöki tisztét, Szijjártó arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt öt évben, amikor Von der Leyen volt az elnök, „drámai mértékben romlott az EU versenyképessége és a biztonsága”, márpedig ha teljesítmény alapján értékelik az embert, akkor ennek számítania kell – tette hozzá-