A hírről a Reuters információi alapján a Portfolio számolt be, arra a levélre alapozva, amelyet a panaszosok küldtek az Európai Bizottságnak. Ez a vizsgálat egyelőre a körülményeket igyekszik tisztázni, még nem hivatalos jogsértési, vagyis kötelezettségszegési eljárás, azonban könnyen azzá alakulhat, ha a Bizottság nem tudja megnyugtatóan tisztázni a felvetett aggályokat.

A beadványt aláíró Hans Reisch, a SPAR Austria vezérigazgatója szerint a 2022-ben bevezetett különadó, amely a bevétel 4,5 százalékát teszi ki, diszkriminálja a Magyarországon működő külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat, mivel ők rendszeresen a legmagasabb adókategóriába esnek. Ugyanakkor a franchise-láncokban működő magyar versenytársak gyakran csak 0-1%-os adót fizetnek.

A vezérigazgató leszögezte, hogy ennek a szektornak a haszonkulcsa kisebb az előbb említett 4,5 százaléknál, ezért ezek a cégek Magyarországon kénytelenek veszteséggel működni.

A Reuters érdeklődésére az Európai Bizottság megerősítette, hogy kaptak egy ilyen tartalmú panaszt, és jelenleg elemzik a helyzetet.

A Portfolio emlékeztet arra, hogy a magyar kiskereskedelmi különadókat az Európai Bizottság legutóbb a 2023-as országjelentésében is bírálta, az erre alapuló országspecifikus ajánlásokban pedig a tagállamok is diszkriminatívnak nevezték a különadót.

Az Európai Bizottság mindezekkel párhuzamosan vizsgálja a magas infláció letörését célzó, kötelező akciókra vonatkozó kormányzati döntést is, amelyet a SPAR szintén megtámadott, és emiatt per indult Magyarországgal szemben az Európai Bíróságon.