Június közepén közölte az Európai Bizottság, hogy Belgium, Franciaország, Lengyelország, Málta, Olaszország, Szlovákia és Magyarország költségvetése túlzott hiányt mutat, ezért javasolni fogják az erre vonatkozó eljárás megindítását. Ez kedden meg is történt, a brüsszeli testület a tagállamok elé utalta az ügyet.

Az átfogó értékelésből az következik, hogy Magyarországon túlzott hiány áll fenn a hiánykritérium be nem tartása miatt 

– áll a szöveges indoklásban. Az Európai Bizottság várakozásai szerint a magyar hiány idén 5,4 százalék lesz, ami lényegesen meghaladja az előírt 3 százalékot.

A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy az uniós országok korrigálják a deficit és/vagy az államadósság túlságosan magas szintjét. Az eljárást akkor indíthatják el, ha a tagállam

• megsérti a GDP 3%-ának megfelelő deficithatárt, vagy fennáll ennek a veszélye; vagy 
• megsérti az adósságszabályt azáltal, hogy az államadósság szintje meghaladja a GDP 60%-át, és nem csökken kielégítő ütemben, ami azt jelenti, hogy az ország adósságszintje és a 60%-os referenciaszint közötti különbséget évente egy huszaddal kell csökkenteni (átlagosan 3 év alatt).

A túlzottdeficit-eljárás során az érintett országnak az általa vállalt korrekciós intézkedéseket és politikákat tartalmazó tervet kell benyújtania, a megvalósításra vonatkozó határidőkkel együtt. Az eljárás egy későbbi szakaszában, ha egy tagállam tartósan megszegi ezeket az előírásokat, és eljárás alá vonják, akkor előírhatják a tagállamok, hogy a GDP legalább évi 0,5%-ának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtson végre az érintett kormány mindaddig, amíg a hiány a GDP 3%-a alá nem csökken.

A túlzottdeficit-eljárás alkalmazását az Európai Bizottság a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági helyreállítási időszak négy évére felfüggesztette, csak most indították újra.

A magyar kormány elutasítja, hogy az EU ilyen mértékben és módon avatkozzon be a magyar költségvetési politikába.

Ez az fejlemény is rámutat arra, mennyire hiányzik a magyar gazdaságból a mintegy 10 milliárd eurónyi helyreállítási alap, amelyhez az ország még mindig nem férhet hozzá, mivel a magyar kormány nem teljesítette a korrupcióellenes előírásokat.

Mivel már a magyar elnökség látja el az ülések vezetését, ezért Varga Mihályra hárul az a feladat, hogy az uniós pénzügyminiszterek július 16-i ülésén ezt a napirendi pontot levezesse. De nem csak ezt, mert akkor fognak tárgyalni a miniszterek az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásairól is, amelyek számos pontban foglalják össze, hogy Magyarország esetében milyen intézkedésekre van szükség a hiány mérsékléséhez.

Uniós szégyenpadnak is hívják ezt az eljárást, amelyben egyszer már volt része Magyarországnak. Közvetlenül a csatlakozásunk után, 2004-ben indították meg, és 9 év kellett a lezáráshoz. 2013-ban a Fidesz-kormány nagy sikerként ünnepelte, hogy kikerült az ország az eljárás hatálya alól.

Képünkön: Varga Mihály és Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium vezetője és államháztartásért felelős államtitkára parlamenti meghallgatásukon 2023 novemberében. Fotó: Kriza Márton