Az Európai Bizottság szerint Magyarországnak meg kellene szabadulnia az orosz energiafüggőségtől

Az Európai Bizottság őszi csomagjában az ajánlások mellett sorra vette az EU egészét és a tagállamokat érintő gazdasági kérdéseket. 

A Bizottság ma szakpolitikai iránymutatást ad a tagállamoknak a 2024-es európai szemeszter tavaszi csomagja keretében, hogy olyan robusztus és jövőálló gazdaságot építsenek ki, amely mindenki számára biztosítja a versenyképességet, az ellenálló képességet és a hosszú távú jólétet, miközben fenntartja a rendezett államháztartást

– fogalmazta meg a célokat a testület. Ami a Magyarországra vonatkozó ajánlásokat illeti, négy pontban foglalták össze azokat:

• Felszólítják a kormányt, hogy olyan mértékben csökkentse a kiadásait, hogy a szerződésekben meghatározott 3 százalékos referenciaérték felé mozduljon el az államháztartási hiány. „A rendkívüli energiatámogatási intézkedéseket a 2024/2025-ös fűtési szezon előtt le kell zárni” és hatékony koordinációra van szükség „a makrogazdasági politikák egyértelmű elhatárolása a költségvetési és külső fenntarthatóság biztosítása érdekében”. Ugyancsak elvárják a még létező ár- és kamatplafon fokozatos megszüntetését a torzító hatások csökkentése érdekében. Az Európai Bizottság szerint célzott támogatási intézkedésekre van szükség a lakásszektorban az alacsony jövedelmű háztartások számára. 
• Az ajánlások következő pontjának első fele így szól: „A hosszan tartó késedelmek fényében jelentősen fel kell gyorsítani a kohéziós politikai programok, valamint a helyreállítási és rugalmassági terv végrehajtását, beleértve a REPowerEU fejezetet is, biztosítva a reformok és a beruházások 2026 augusztusáig történő befejezését, a szükséges intézkedések gyors végrehajtásával az EU pénzügyi érdekeit és a függőben lévő kérdések megoldását lehetővé tevő feltételek mellett”. Felhívják a figyelmet arra, hogy lépéseket kell tenni a szegénység jobb kezelése érdekében, összpontosítva az energiaszegénységre. 
• „Javítsa a szabályozási keretet, és fokozza a versenyt a termékpiacokon és szolgáltatásokon az önkényes adminisztratív beavatkozások és a testre szabott jogszabályok szelektív alkalmazása, amelyek indokolatlan előnyt vagy hátrányt biztosítanak bizonyos vállalatoknak, az üzleti tranzakciókra szisztematikus versenyvizsgálattal és a használat csökkentésével” – ez a pont sem új keletű, és visszatérő bírálatot tartalmaz. Ugyancsak olvashattunk már arról, hogy az Európai Bizottság szerint javítani kell az iskolai végzettség szintjét, valamint a hatékony aktív munkaerőpiaci intézkedésekhez való hozzáférést, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzési és átképzési lehetőségeire, valamint hatékony társadalmi párbeszéd biztosítása. 
• Végül a kormány feladatául szabták, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget, gyorsítsa fel a gázellátás diverzifikációját a nem orosz források irányába, és tegyen lépéseket a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére.

A tavaszi csomag részeként elkészítettek egy jelentést is, amelyben a költségvetési hiány mértékét értékelték. Ennek alapján megállapították, hogy hiányalapú túlzottdeficit-eljárás megindítása hét tagállam esetében indokolt: Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia. 

Ez az eljárás akkor kezdődhet meg, ha a GDP-arányos államadósság 60 százalék feletti, vagy a költségvetési hiány magasabb, mint 3 százalék. Magyarország mindkét esetben sérti az előírásokat, a 2023-as államadósság 73,5 százalék, a hiány pedig 6,7 százalékos volt. 

Következő lépésként az Európai Bizottság az államadósság csökkentése érdekében újabb iránymutatást fog adni Magyarországnak (is), amely keretében lehetőség van a GDP legalább fél százalékát kitevő költségvetési kiigazítást is elrendelni.