Egyedül Szlovákia állt Magyarország mellé abban a vitában, amit az uniós külügyminiszterek folytattak le Orbán Viktor és a magyar uniós elnökség első pár hetének külpolitikai mérlegét értékelve. Josep Borrell külügyi főképviselő felháborodottan és határozottan utasította vissza, hogy az EU háborúpárti lenne, mint ahogy azt Orbán Viktor és Szijjártó Péter előszeretettel hangoztatja.

Aki itt háborúpárti, az Putyin

– közölte Borrell többször is. Már korábban is felmerült, hogy az EU külügyminisztereinek és védelmi minisztereinek hagyományos, informális ülését a szokásoktól eltérően ne az elnökséget adó tagállamban, hanem inkább Brüsszelben hívják össze. Ez a külügyi főképviselő feladata.

Miután mindenkit meghallgattam, és órákat töltöttem ezzel, döntést kellett hoznom. Úgy gondolom, hogy ha a 25 tagállam határozottan ellenzi ezt az álláspontot, akkor ezen kijelentések, üzenetek után, hogy az EU politikája háborús politika, megértettem, hogy jelzést kell küldenünk. Még ha szimbolikusan is, de jelezni, hogy az EU politikájával való szembefordulásnak következményekkel kell járnia

– indokolt Borrell, majd bejelentette, hogy a következő külügyminiszteri ülést a nyári szünet utánra Brüsszelbe fogja összehívni. A tanácskozáson felmerült az is, hogy legyen ez az ülés inkább Ukrajnában, ezt azonban a főképviselő egyedül nem határozhatja el, valamennyi tagállam hozzájárulására van szükség. Szijjártó Péter pedig bejelentette, hogy ilyen esetben vétózni fog.

Josep Borrell kifejezetten csalódottan beszélt arról is, hogy több mint egy éve sikertelenül próbálja meg rávenni a magyar kormányt, hogy oldja fel az Európai Békekeret forrásainak blokkolását. Itt mintegy 6,6 milliárd euró vár arra, hogy a tagállamok az általuk Ukrajnának szállított fegyverek árának egy részét visszaigényelhessék. Borrell azt mondta, „elveszítette a reményt”, és hozzátette, hogy mindez a többi tagállammal szemben „egyszerűen szégyenletes”.

Arra is emlékeztetett, hogy miután egy tagállam belép az EU-ba, vannak kötelezettségei, például a többi tagállammal szembeni „őszinte együttműködés”, de Magyarország ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Borrell hivatkozott arra, hogy ez az uniós alapszerződésekben is le van fektetve, vagyis ennek megsértésével a magyar kormány az EU alapdokumentumával megy szembe.

Frissítés:

Josep Borrell bejelentésével kapcsolatban Paczolay Máté külügyi szóvivő azt mondta az EUrologusnak, hogy a tanácskozás során 13 tagállam – köztük a nagy országok – amellett álltak ki, hogy Budapesten legyen a találkozó, ezzel szemben pedig 5 ország érvelt a budapesti helyszín ellen és nyolc tagállam mondta azt, hogy számukra ez mindegy.

Magyarország is azt mondta, hogy mindegy és a főképviselő döntésére bízza az ügyet, aki így a többségi véleményt figyelmen kívül hagyva jutott arra az elhatározásra, hogy nem Budapesten lesz megtartva az informális tanácskozás

– fogalmazott Paczolay Máté.