Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy pert indít Magyarországgal szemben az Európai Bíróságon a szuverenitásvédelmi törvény miatt – ez derült ki a Bizottság honlapján közzétett információból.
A lépés nem váratlan, különböző bizottsági tisztviselők az elmúlt hónapokban folyamatosan hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a jogszabály, illetve maga a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése sérti az európai jogot. Az eljárást nem sokkal azt követően indították el, hogy a magyar jogszabály hatályba lépett.
Február óta több levélváltás is történt a Bizottság és a magyar kormány között, azonban ezek nem oszlatták el az aggodalmakat. A kormány sem megmagyarázni nem tudta, sem megváltoztatni nem akarta a jogszabályt, ezért tereli bírói útra a kérdés eldöntését a Bizottság.
A megfogalmazott kifogások rendkívül széles körűek voltak, amely alapján elmondható, hogy a szuverenitásvédelmi törvény számos uniós jogszabályt megsért.
A lista a következő:
Az EU független jogi konzultatív testülete, a Velencei Bizottság is elmarasztalóan nyilatkozott a magyar szabályozásról, kiemelve különösen azt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan tevékenységeket lát, láthat el, amelyeket egyébként a meglévő magyar hatóságok is elvégezhetnek.
A bírósági eljárás várhatóan egy-két évet vesz igénybe. Ha az Európai Bíróság alaposnak tartja az Európai Bizottság keresetét, akkor dönthet a jogszabály hatályon kívül helyezéséről.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
A BKV belső vizsgálatot indított.
