„A szomszédok mai problémái a mi problémáink lesznek holnap” – ezt a filozófiát követte válaszaiban Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselői, egyben alelnöki posztjáért induló, volt észt miniszterelnök. A következő Európai Bizottság tagjainak parlamenti meghallgatása a végéhez közeledik, kedden kérdezte ki az Európai Parlament azt a hat jelöltet, akik alelnökök is lesznek. Kallas háromórás számonkérésének első negyedórájában a jelölt bemutatta politikai programját, majd a meghívott bizottságok európai parlamenti képviselői tették fel a kérdéseiket. 

Bevezetőjében Kallas leszögezte, hogy az EU globális színtéren történő pozicionálása és geopolitikai, gazdasági és katonai biztonsága érdekében fog dolgozni megválasztása esetén. Az Unió gazdasági autonómiáját, az egyenlő felekkel történő multilaterális együttműködések kiépítését és a védelmi befektetések növelését is a céljai között említette. Túl sok részletet nem árult el ezek megvalósításáról, de az alapelképzelések illeszkednek az EU mostani irányvonalába és jelentős ellenállást nem váltottak ki egyetlen parlamenti képviselőből sem.

Kallas üdvözölte az orosz fosszilis energiáról való uniós leválást és „inkluzív zöld átmenetet” ígért az Európai Parlament előtt. Mandátuma alatt az amerikai és dél-amerikai együttműködéseken kívül az Egyesült Királyság és India felé is nyitni fog, ugyanis szerinte gazdasági téren az „EU vonzereje hatalmas”. 

Az USA-hoz kapcsolódó nemzetközi együttműködési tervek nem maradtak észrevételek nélkül. Michael Gahler az Európai Néppártból (EPP) azzal indította a vitát, hogy egy annyira kicsi ország, mint Észtország volt miniszterelnökeként hogyan tervezi a biztosjelölt a múlt héten megválasztott Donald Trump politikáját kezelni. Kaja Kallas észt politikai pályafutását pozitívumként értékelte ebben az összefüggésben, elmondása szerint az USA-ban tett miniszterelnöki látogatásai alkalmával olyan szereplőkkel sikerült kapcsolatokat kialakítania, akik befolyásos szerepet játszanak az amerikai közéletben. Szerinte az USA nem engedheti meg magának, hogy kizárólag a Kínával folytatott ellenségeskedésre fókuszáljon Ukrajna helyett.

Yannis Maniatis a Szocialisták és Demokraták pártcsalád képviselője szintén problémásnak látta a múlt heti amerikai választások kimenetelét az Unió szempontjából. Azzal is szembesítette Kallast, hogy az EU vajon hogyan lesz képes megtartani autonómiáját a globális politikában. A külpolitika után a belső együttműködések is fókuszba kerültek, a szociáldemokraták a magyar soros elnökség munkáját emelte ki és nevezte egyenesen károsnak az európai értékekre. Kaja Kallas, ahogy az egész vita alatt ezúttal is óvatosan fogalmazott: Trumppal is fenn fogja tartani a lehető legjobb viszonyt és a tagállamok is megélhetik saját szabadságukat – fejtette ki a biztosjelölt. 

Az orosz és ukrán konfliktus kezeléséről a Renew Europe képviselője, Hilde Vautmans kérdezte Kaja Kallast, Hanna Neumann pedig a Zöldektől a humanitárius segítségnyújtást emelte ki. Mindkét esetben a tagállami és intézményközi együttműködéseket látta megoldásnak a jelölt. Az Európa keleti határánál dúló háborúval kapcsolatban a biztosjelölt anélkül várja el az Unió válaszlépését, hogy „egy jottányit is feladnánk önmagunkból”, ugyanakkor fontosnak tartotta Ukrajna EU-s csatlakozásának sürgetését is.

Kiemelte azt is, hogy az Unió védelmi rendszerének iparral és lőszergyártással történő megerősítésén kívül az EU-nak nincs szüksége külön katonai erőre a NATO-n kívül. A katonai ipar megerősítésére azért is van szükség – emelte ki Kallas –, mert Oroszország, Észak-Korea és Irán több felszerelést és lőszert állít elő, mint az euroatlanti közösség összesen. A hallottak ellenére, minden erőfeszítésével a tűzszünet elérésén fog dolgozni, mind a Közel-Keleten, mind Ukrajnában.

Személyes támadás egyszer érte csak Kaja Kallast, amikor az Európai Szuverén Nemzetek (ESN) képviselője, Alexander Sell a jelölt férjének oroszországi üzleti érdekeltségére tért ki. A botrány tavaly alakult ki az ekkor még észt miniszterelnök körül, amikor kiderült, hogy férje, Arvo Hallik részesedéssel rendelkezett a Stark Logistics nevű, orosz érdekeltségű vállalatban. Hallik végül elmondása szerint kiszállt a bizniszből, Kallas pedig azt állította, hogy nem vett részt férje üzleteiben.

Kallas amellett, hogy a tagállamok kooperációjáról és a biztonságpolitikai reformokról beszélt 180 percen keresztül, úgy zárta számadását, hogy a hatalom gyakorlásába – Platón szerint – az oktatás felelőssége is beletartozik, amellyel az európai polgárok felé tartozik a döntéshozás.