A NATO kapcsolatokat erősít a Közel-Keleten is, bár Mark Rutte NATO-főtitkár a katonai szövetség szerdán véget ért külügyi találkozójának sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „a NATO egy transzatlanti szövetség”, ezért nem tartozik a kompetenciájuk közé a közel-keleti konfliktus kezelése. Ennek ellenére kedden a külügyminiszterekhez csatlakozott II. Abdullah jordán király is, akinek jelenlétét Rutte azzal indokolta, hogy „Őfelsége hosszú évek óta a NATO hűséges barátja”, és a közel-keleti konfliktus menedzselésébe autentikus betekintést nyújt.

Ukrajna támogatása már nem elvi kérdés

– mondta Rutte, és kifejtette, hogy a megtámadott ország számára a Wiesbadenben létrehozott új parancsnokság létfontosságú szerepet fog játszani, és „valószínűleg több emberre lesz szükségünk az ukrán frontvonalon”. A NATO Biztonsági Támogatás és Kiképzés Ukrajna számára (NATSU) nevű program a szövetséges országokban ad helyet kiképzésekre, állomásoztatásra, a fegyveres erők fejlesztésére. Emellett a szövetségesek koordinációs és stratégiai központjaiként is funkcionál a jövőben. Rutte hozzátette, hogy a NATO szorosabbra fűzi együttműködését az EU-val az orosz – illegális olajexportot folytató – árnyékflotta, a Kína és Oroszország részéről érkező kibertámadások elleni küzdelemben és a hírszerzési kommunikáció magasabb szintre emelésében. Felhívta a figyelmet Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán közötti fokozódó összefonódásra is. 

A NATO-csúccsal egy időben eszkalálódó ázsiai, geopolitikai események is felmerültek a sajtótájékoztatón. Dél-Korea elnöke, Jun Szogjol tegnap este hadiállapotot hirdetett „az Észak-Korea-párti erők felszámolására”, az erre vonatkozó újságírói kérdésre Rutte úgy reagált, hogy „Dél-Korea mindig is erősen támogatta Ukrajnát, ez pedig így is fog maradni” a gyorsan elszabadult helyzet ellenére is. Elmondta, hogy az Oroszország által nyújtott nukleáris fegyvertámogatások Észak-Koreának, a katonai csapatokért cserébe, „hatalmas kockázatokat” hordoznak magukban, és borúlátó volt a háború kiterjedésével kapcsolatban is.

Nemcsak az emberi erőforrások és eszközbeli támogatások megsokszorozásában látta a főtitkár Ukrajna győzelmét. Trump kijelentésével egybehangzóan a NATO-tagállamok védelemre fordított anyagi erőforrásait is növelné, az országoknak a GDP-jük 3%-át kellene katonai védelemre fordítaniuk.

Úgy gondolom, nagyon sok másik tagállammal együtt, hogy 2% nem elég

– kommentálta Rutte. 

Szijjártó Péter külügyminiszter is tartott sajtótájékoztatót, aki utóbbi témával kapcsolatban sokkal borúlátóbb. Szerinte felesleges addig 3 százalékról beszélni, amíg a tagállamok egynegyede a tíz éve elhatározott 2 százalékot sem tudja tartani. Szijjártó ismét határozottan ellenezte, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba – mint ahogy azt számos tagállam szorgalmazza –, mert az szerinte „a harmadik világháború kezdeményezésével lenne egyenlő”. Azzal is érvelt, hogy csak akkor lehet új állam a NATO tagja, ha az érintett ország hozzá tud tenni az európai biztonsághoz. Szijjártó saját minisztertársait is elvakultnak nevezte, akik úgy vélik, az ukránok az európai demokráciáért és szabadságért harcolnak. A magyar külügyminiszter szerint 

ez nem igaz, de Ukrajna küzdelme megsüvegelendő

– mondta, és hozzátette, hogy az ukránok nem másokért, hanem saját magukért harcolnak. A külügyminiszter arról is elmarasztalóan számolt be, hogy több ország azt kéri az ukránoktól, hogy csökkentsék a sorozási korhatárt, mert ez azt eredményezi Szijjártó szerint, hogy

még több fiatalt küldjenek a frontra, kegyetlen sorozások történjenek, amit ukrán fiatalok halála követ.

Szijjártó úgy fogalmazott, hogy „átverik az ukránokat” akkor, amikor arról beszélnek, hogy akkor legyenek tárgyalások, ha Ukrajna jó helyzetben lesz. Kijelentette, a harctéri helyzet folyamatosan romlik, ezért a béketárgyalásokat már jóval korábban el kellett volna kezdeni.

Az EUrologus kérdésére Szijjártó Péter elmondta, hogy a Menczer–Magyar-találkozó történéseiben nem tudott „elmélyedni”, de szerinte „innovációnak tekinthető” az, ami történt. Összevetette azzal, hogy 2003-ban ő a Balatonban állva „a visszabérelt egykori Gyurcsány-villa előtt” tartott sajtótájékoztatót, de úgy látja, hogy volt államtitkára, Menczer Tamás (és Magyar Péter) pécsi szóváltásával „lekerült a magyar belpolitikai érdekességek toplistájáról”.