A magyar, a szlovák és a cseh miniszterelnök nem támogatta a december 18-i uniós csúcson, hogy az EU közös hitelfelvétellel biztosítsa az ukrán pénzügyi igények nagy részét, ezért 24 tagállam úgy döntött, hogy úgynevezett megerősített együttműködés keretében ők fogják garantálni a hitelt. Az első verzió az volt, hogy a nagyrészt Belgiumban befagyasztott orosz banki vagyon terhére veszik fel a pénzpiacokról a kölcsönt, ez végül a belga kormányfő ellenállása nyomán meghiúsult, azonban nem került le napirendről.
Ma Oroszország nem tágít, nem mutatja a jelét annak, hogy békét szeretne, még intenzívebben támadott a karácsonyi ünnepek alatt. Ennek véget kell vetni, mindannyian békét akarunk, ehhez Ukrajnát erős pozícióba kell helyezni
– mondta Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután a testület elfogadta a hitelfelvételhez szükséges jogszabály-javaslatokat. A 90 milliárd eurós keretet két részre osztják: 30 milliárd euró általános költségvetési támogatás, 60 milliárd pedig katonai célú finanszírozás lesz. Utóbbival kapcsolatban a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az eszközök beszerzése során az európai beszállítókat kell elsőségben részesíteni, de ha ez nem lehetséges, akkor máshonnan is lehet vásárolni.
A támogatás segíteni fogja Ukrajnát védelmi képességeinek megerősítésében és az állam és az alapvető közszolgáltatások folyamatos működésének biztosításában, miközben hozzájárul Ukrajna ellenálló képességéhez és szorosabb integrációjához Európa védelmi ipari bázisával
– szerepel az indokolásban. Az elnök leszögezte, hogy a 30 milliárd eurós rész reformokhoz van kötve, ami azt célozza, hogy Ukrajna közeledjen az EU-hoz.
A jogállamiság, a korrupcióellenes fellépés nem képezheti alku tárgyát
– fogalmazott Von der Leyen. Arról is beszélt, hogy továbbra is napirenden marad a jóvátételi hitelre vonatkozó javaslat is, az vagyontárgyak befagyasztva maradnak a háború végéig vagy addig, ameddig Oroszország jóvátételt nem fizet. A 90 milliárd eurós kölcsönt ugyanis Ukrajnának csak akkor és abból a pénzből kell megtérítenie, amit az oroszok egy békekötés keretében fizetnek. Ha ez nem történik meg, akkor az ukránoknak nem kell fizetni. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a tagállamoknak kell viselniük a hitel törlesztését, mivel a december csúcstalálkozó záródokumentumában fenntartották azt a lehetőséget, hogy az orosz befagyasztott vagyont használják erre a célra.
Addig ezek a vagyoni eszközök immobilizáltak fognak maradni, és az Unió fenntartja magának a jogot arra, hogy felhasználja őket a hitel visszafizetésére, az uniós és a nemzetközi joggal teljes összhangban
– áll a 24-ek által elfogadott dokumentumban. A bemutatott támogatási csomag a Nemzetközi Valutaalap értékelése szerint Ukrajna következő két évre vonatkozó teljes finanszírozási szükségletének kétharmadát fedezi. Ezért Valdis Dombrovskis gazdaságért felelős biztos jelezte, hogy továbbra is elengedhetetlen a nemzetközi partnerek folyamatos és összehangolt támogatása, beleértve a G7-országok 2026-ra és az azt követő időszakra vonatkozó kötelezettségvállalásainak időben történő teljesítését, konkrétan a G7-ek által vezetett ERA-kezdeményezést.
Egy magas beosztású bizottsági tisztviselőtől az EUrologus úgy értesült, hogy ahhoz, hogy az első kifizetést teljesíteni tudják április elején, az összes szükséges – parlamenti és tagállami – döntésnek március elejéig meg kell születnie, vagyis addig le kell zárulnia a jogalkotási eljárásnak és hatályba kell lépniük az új jogszabályoknak.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
