A kritikus képviselők szerint a megállapodás valójában „vegyes” jellegű, vagyis nemcsak uniós, hanem tagállami hatásköröket is érint. Ebben az esetben nemcsak az Európai Parlament hozzájárulása, hanem a nemzeti parlamentek ratifikációja is elengedhetetlen lenne. A Bizottság ezzel szemben úgy érvelt, hogy a szöveg döntően uniós hatáskörbe tartozik, ezért elegendő az EP jóváhagyása.
A szocialisták, zöldek és a baloldal jelentős része támogatta a bírósági megkeresést, hangsúlyozva a demokratikus kontroll és a klímavédelmi kötelezettségek fontosságát. A néppárti frakció megosztott, míg a liberális Renew inkább óvatos volt, de nem egységesen elutasító.
„A Bíróságnak értékelnie kell, hogy az az egyensúlyteremtő mechanizmus, amely lehetővé teszi a Mercosur-országok számára, hogy megtámadják azokat az európai jogszabályokat, amelyeket károsnak tartanak az exportjukra nézve, mennyiben egyeztethető össze az európai joggal és az EU szabályozási autonómiájával. Véleményünk szerint, és ahogy azt több Mercosur-országból érkező, a mezőgazdasági védintézkedéseket már kritizáló jelzések is megerősítik, ez a mechanizmus valóban felhasználható az európai szabványok gyengítésére” – értékelte a döntést Saskia Brickmont, a Zöldek EP-képviselője az EUrologushoz eljuttatott közleményben. Hozzátette: az állásfoglalás elfogadása befagyasztja az Európai Parlament ratifikációs folyamatát, amíg a Bíróság ki nem hirdeti az ítéletét. Ugyanakkor az Európai Bizottság javaslata alapján a Tanácsnak lehetősége van az egyezmény ideiglenes alkalmazása mellett dönteni, függetlenül az akár évekig is eltartó bírósági eljárástól. Ami biztos: az Európai Parlament napirendjéről az ítéletig lekerül a jóváhagyással kapcsolatos eljárás.
Hosszú vajúdás után célegyenesbe került a Mercosur-megállapodás, amelyet szombaton írhatnak alá Paraguay fővárosában. Az EU-ban nem mindenki boldog, leginkább azzal az indokkal, hogy az olcsó amerikai áruk jelentősen rombolhatják Európa versenyképességét, Brüsszel szeme előtt viszont az lebeg, hogy növelje befolyását a régióban. De vajon kinek van igaza?
A négy dél-amerikai országgal kötendő szabadkereskedelmi egyezménnyel szemben európai gazdák több alkalommal, számos nagyvárosban rendeztek tüntetést.
Nyitóképünkön: Európai gazdák tüntetése 2025. december 18-án az Európai Parlament brüsszeli épületénél. Fotó: AFP
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.