Az Európai Tanács január 9-én zöld utat adott azon megállapodások aláírásának, amely szentesíti az Európai Unió (EU) és a Mercosur, más néven a Déli Közös Piac közötti szabadkereskedelmi együttműködést. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton Paraguayban láthatja el kézjegyével a dokumentumot.
A következő lépésként az Európai Parlament egyetértésére lesz szükség ahhoz, hogy a Tanács hivatalosan is szentesíthesse a dokumentumot – a várhatóan jövő héten rendezendő szavazáson több mint száz képviselő készül elkaszálni a megállapodást, de valószínűbbnek tűnik, hogy végül áldását adja rá a testület.
A megegyezés, amellyel a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jöhet létre több mint negyedszázada tartó alkudozást zárhat le a két tömb között.
A politikai megállapodás már 2024 decemberében megtörtént a Mercosur négy alapító tagjával (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). Az Európai Bizottság tavaly ősszel fogadta el egy ideiglenes partnerségi megállapodás szövegét, amely remények szerint idővel érvényét veszti, amint hatályba lép az EU–Mercosur partnerségi megállapodás.
Ahhoz képest, hogy 1998 óta vajúdnak a szövegen, apróságnak tűnhet, hogy a legutóbbi tervekhez képest négy hetet csúszott az aláírási ceremónia, mivel december közepén az EU-csúcson az olaszok kértek haladékot a fennálló kérdések tisztázására. Giorgia Meloni kormánya végül áldását adta, de Magyarország, Franciaország, Lengyelország, Ausztria és Írország nem, a belgák pedig tartózkodtak a 2026. január 9-i szavazáson.
https://hvg.hu/gazdasag/20260110_simionek-a-mercusor-megallapodas-ugyeben-is-orbanek-mellett-allnak
Ebből is látszik, hogy nem mindenki örül a megállapodásnak, leginkább az élelmiszeripar és a mezőgazdaság képviselői tiltakoznak, ha kell úttorlaszokkal Franciaországban és Belgiumban is. Ennek magyarázata, hogy amíg az EU leginkább vegyi anyagokat és gyógyszeripari termékeket, és közlekedési eszközöket exportál a dél-amerikai térségbe, a másik irányból mezőgazdasági termékek, ásványi termékek, valamint cellulóz és papír érkezik. Elsősorban az élelmiszer miatt aggódnak az európai gazdák, mondván a megállapodás nyomán olcsó dömping teszi tönkre a megélhetésüket, és korábban az is felmerült aggályként, hogy az importált élelmiszerek nem elég biztonságosak.
A megegyezést támogatók érve az, hogy a szabadkereskedelmi megállapodással egy 270 milliós lakosságszámú piachoz jutnak könnyebb feltételekkel az EU gazdasági szereplői. Jelenleg több mint 111 milliárd eurót tesz ki kétirányú áruforgalom. 2014 és 2024 között az EU és a Mercosur közötti kereskedelem értéke több mint 36 százalékkal bővült, ezen belül az uniós behozatal növekedése meghaladta az 50 százalékot, az export 25 százalékkal nőtt.
Az európaiak egyet nem értésén túl hátráltatta a megállapodást az is, hogy a Mercosurban nincs az EU-hoz fogható közös intézményi rendszer, az egyeztetések eseti alapon zajlanak. Viszont ott is előkerült olyan aggályok, hogy a piacaik megnyitásával sérül a kontinens versenyképessége. Az uniós fél ezért többek között azt várja, hogy a Mercosur is növelje az integráltságát, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok hadászati kezdeményezései nyomán Dél-Amerika számára is felértékelődik az európai kapcsolat.
Az sem mellékes, hogy az EU a Mercosur-országok legnagyobb befektetője, a 2023-as adatok szerint mintegy 390 milliárd euró értékben. Az unió szerint ennek ellenére mind az exportőrök, mind a potenciális befektetők akadályokkal szembesülnek a Mercosur piacain, emiatt is fűznek nagy reményeket a szabadkereskedelmi megállapodáshoz.
