Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatón az EU egyhangú szolidaritásáról biztosította Dániát és Grönlandot. Bevezetőjében kiállt a tagállamok területi integritása mellett, illetve jelezte: kész megvédeni azt a hat tagállamot, amelyeket Donald Trump amerikai elnök vámokkal fenyegetett meg. Ráadásul éppen akkor, amikor az EU végre véglegesítené a tavaly kialkudott kereskedelmi megállapodást.
https://hvg.hu/360/20260121_gronland-amerika-nyilt-konfrontacio-europa-vedtelen-vamhaboru-egy-gyonyoru-baratsag-vege-hvg
Von der Leyen arra is kitért, hogy az EU kész „kereskedelmi ellenintézkedéseinek és nem vámjellegű eszközeinek” bevetésére arra az esetre, ha Trump valóban újabb büntetővámokat foganatosítana. Egyúttal világossá tette: Európának többet kell tennie saját gazdasági ereje és biztonsági infrastruktúrája megerősítéséért. A bizottság elnöke hozzátette: külön hangsúlyt kapott a csütörtöki munkavacsoránál az északi-sarki térség biztonságának megerősítése, valamint Ukrajna további támogatása is.
Ezzel együtt az EB elnökének fő üzenete az volt:
az EU határozottan megvédve önmagát és polgárait, de nem eszkaláló módon közelíti meg a Grönland körül az Egyesült Államokkal kialakult politikai helyetet.
Hasonló hangot ütött meg az Európai Tanács elnöke, António Costa: „A Dániát és Grönlandot érintő kérdésekben kizárólag a Dán Királyság és Grönland jogosult dönteni. Ez szilárd elkötelezettségünket tükrözi a nemzetközi jog, a területi integritás és a nemzeti szuverenitás elvei iránt, amelyek Európa és a nemzetközi közösség egésze számára alapvetőek. Ezek az elvek továbbra is iránytűként szolgálnak cselekvésünkben.”
A transzatlanti kapcsolatokról szólva António Costa emlékeztetett: az Európai Unió és az Egyesült Államok továbbra is szövetségesek. „Barátok és szövetségesek között is a valóságból kell kiindulni, és a kapcsolatokat tisztelettel kell kezelni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az EU tiszteletben tartja az amerikai életformát, ugyanakkor elvárja a kölcsönös tiszteletet.
Von der Leyen külön kitért Ukrajna támogatására, amelyet az EU továbbra is stratégiai prioritásként kezel. Az elmúlt négy évben az Európai Unió összesen 193 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, és a következő két évben további mintegy 90 milliárd euró áll rendelkezésre. Mint von der Leyen fogalmazott: az EU tisztában van azzal, hogy nem tudja ellensúlyozni az ukrán nép áldozatvállalását, de az Európai Unió „tettei önmagukért beszélnek” Ukrajna vonatkozásában.
Von der Leyen az EU versenyképességi hátrányát és a mostani krízis összefüggéseit firtató újságírói kérdésre azzal érvelt, hogy az EU ma a világ legnagyobb kereskedelmi és beszállítói hálózatával rendelkezik, több mint 70 szabadkereskedelmi megállapodással a háttérben. A cél ezek további diverzifikálása, az ellátási láncok megerősítése és egy függetlenebb, ellenállóbb Európa felépítése. Ebben a kontextusban a sajtótájékozatón az uniós vezetők elismerték: a „kereskedelmi páncélökölnek” nevezett kereskedelemvédelmi jogi eszközök alkalmazása nem élvez konszenzust a tagállamok körében.
António Costa a béketanács ügyében az EU álláspontját az alábbiak szerint foglalta össze „Komoly kétségeink vannak a béketanács alapokmányának több elemével kapcsolatban, különösen annak hatókörét, irányítási rendszerét, valamint az ENSZ Alapokmányával való összeegyeztethetőségét illetően. Ugyanakkor készek vagyunk együttműködni az Egyesült Államokkal a Gázára vonatkozó átfogó béketerv végrehajtásában, amelynek keretében a béketanács átmeneti igazgatásként látná el feladatát, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanács 2803. számú határozatával.”
A csúcstalálkozó után arra az újságírói kérdésre, hogy az EU vajon nem folyton csak reaktívan működik-e, kullogva az események után, Costa válaszában úgy fogalmazott: az EU nem pusztán reagál a válságokra, hanem aktívan készül a következő lépésekre. Ennek jegyében februárban Belgiumban vezetői elvonulást tartanak, amely kifejezetten Európa stratégiai önállóságának megerősítésére összpontosít majd, illetve versenyképessége javítására dolgoz ki terveket.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
