Hírt adtunk arról, hogy a Reuters szlovák forrásokra alapozott értesülései szerint február 26-án újraindulhat a szállítás az oroszok által megrongált Barátság kőolajvezetéken. Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsát követően, ahol az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek vesznek részt, Bóka János (képünkön) sajtótájékoztatóján így reagált az értesülésre:
Én ilyen jelzést nem kaptam, és az erre vonatkozó értesüléseket nem tudom megerősíteni.
Bóka szerint a szállítás újraindítása kizárólag Ukrajna politikai döntésén múlik. Hozzátette, hogy a minisztertársai figyelmét felhívta arra: ezzel a lépéssel Ukrajna megszegi a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségeit, és ezt a tényt a tagállamok többsége nem hajlandó tudomásul venni. Azt is kifogásolta, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó nyomást gyakorolni az ukrán vezetésre, és Magyarország jogosan várhatna el lojalitást a többi tagállamtól.
Ehhez képest Kijevben Volodimir Zelenszkij – aki Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke jelenlétében tartott sajtótájékoztatót – egyértelművé tette, hogy a szóban forgó energetikai infrastruktúrát Oroszország pusztította el. Mint fogalmazott, műholdfelvételek és más bizonyítékok támasztják alá, hogy az orosz erők többször is támadást intéztek a vezetékek ellen. Nem ez volt az első eset, és attól tart, nem is az utolsó, ezért szerinte Orbánnak inkább Putyinnal kellene beszélnie.
Zelenszkij szerint különösen felháborító, hogy amikor az ukrán szakemberek megpróbálják helyreállítani a kritikus infrastruktúrát, újabb orosz támadások érik a javítást végző csapatokat. Állítása szerint ezek célja sokszor kifejezetten az, hogy emberéleteket oltsanak ki. „Ez túl nagy ár” – utalt a sebesülésekre és az emberveszteségre.
Az ukrán elnök úgy vélte, ha Orbán Viktor blokkolni kívánja a pénzügyi támogatást, azt inkább Oroszországgal szemben kellene megtennie.
Antonio Costa pedig elmondta, hogy az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyen együttműködve egyeztettek Zelenszkijjel a helyzetről. Ukrajna a következő napokban tájékoztatást ad arról, mennyi időre van szükség a vezeték helyreállításához.
Costa ugyanakkor rámutatott arra is, hogy léteznek alternatív szállítási útvonalak, például az Adriai-tengeren keresztül, Horvátország irányából Magyarország, Szlovákia és Szerbia felé. Emellett az ukrán tranzitútvonal is rendelkezésre áll. Véleménye szerint ezért az energiabiztonság nem indokolja az uniós döntések blokkolását.
Magyarország ugyanis erre hivatkozva akadályozza a február 24-ére tervezett 20. szankciós csomag elfogadását és a 90 milliárd eurós, kétéves ukrán hitel folyósítását. Pedig utóbbira tavaly decemberben Orbán Viktor is az áldását adta, a végső döntés előtt azonban – a szállítások leállítására hivatkozva – mégis vétót jelentett a magyar kormány.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ez szembemegy a korábbi döntéssel, de a körülmények változása miatt lehetetlen másképp tenni, Ukrajna fegyverként használják az energiát
– érvelt Bóka János, aki azt is elmondta, hogy ez szerinte is egy súlyos kérdés, de a „transzparencia és a politikai korrektség szellemében” erről a helyzetről tájékoztatta Orbán Viktor az Európai Tanács elnökét. Antonio Costát azonban – úgy tűnik – nem sikerült meggyőzni.
Az Európai Tanács elnöke Kijevben leszögezte: a pénzügyi támogatás és a vezeték ügye nem összekapcsolható. Hangsúlyozta, hogy ha egy tagállamnak problémája van egy harmadik országgal, az uniós intézmények kötelessége támogatást nyújtani és felvetni az ügyet az érintett fél felé.
Az Európai Tanács elnöke külön kiemelte a „lojális együttműködés” elvét, amely az uniós működés egyik alapja. Mint fogalmazott, amikor az Európai Tanács döntést hoz, minden tagállam köteles együttműködni annak végrehajtásában. Egyetlen tagállam sem akadályozhatja vagy blokkolhatja önkényesen a közösen meghozott határozatokat, azokat csak maga az Európai Tanács módosíthatja.
Costa levélben is felszólította Orbán Viktort, hogy Magyarország haladéktalanul működjön együtt a december 18-án elfogadott döntés végrehajtásában. Egyúttal arra kérte az Európai Bizottságot, hogy szükség esetén használja fel a szerződésekben rögzített eszközöket annak érdekében, hogy senki ne élhessen vissza vétójogával vagy ne próbálhassa „zsarolni” az Európai Uniót.
