Az Európai Bizottság csütörtökön hivatalosan reagált az „Az én hangom, az én választásom: A biztonságos és hozzáférhető abortuszért” elnevezésű európai polgári kezdeményezésre, amelyet több mint 1,12 millió európai polgár írt alá az elmúlt hónapokban. A kezdeményezés célja egy uniós szintű, önkéntes pénzügyi mechanizmus létrehozása lett volna, amely támogatná a tagállamokban a biztonságos és jogszerű abortuszhoz való hozzáférést.
A Bizottság válasza nem tartalmazott új, kötelező európai finanszírozási eszközt, hanem ismét megerősítette: a már meglévő forrásokon keresztül – például az Európai Szociális Alap Plusz – a tagállamok önként és saját hatáskörükben javíthatják a hozzáférést a biztonságos abortuszszolgáltatásokhoz. Ugyanakkor az EU nem rendelkezik közvetlen hatáskörrel az egészségügyi szabályozás, így az abortuszjog harmonizálására – áll a közleményben.
Álláspontjuk szerint az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállami hatásköröket, ugyanakkor az uniós források felhasználása lehetőséget teremthet arra, hogy azok az országok, amelyek politikai döntést hoznak erről, támogatást nyújtsanak a biztonságos és jogszerű terhességmegszakításhoz.
A kampány hivatalos kommunikációja szerint több mint 20 millió nőnek nincs biztosított hozzáférése biztonságos terhességmegszakításhoz az EU-ban. Így fogalmaznak:
Követeljük, hogy az EU fogadjon el egy olyan jogszabályt, amely létrehozna egy olyan pénzügyi mechanizmust, amely segíti az ehhez a politikához önkéntesen csatlakozó tagállamokat abban, hogy biztonságos abortuszellátást nyújtsanak mindazok számára, akik nem férnek hozzá.
Ezt a helyzetet a kezdeményezés képviselői emberi jogi kérdésként értelmezik. A kampány egyik arca, Nika Kovač korábban úgy fogalmazott:
Tudjuk, hogy még mindig több millió nő nem fér hozzá biztonságos és megfizethető abortuszszolgáltatáshoz Európában.
A Bizottság válaszát ugyanakkor üdvözölte Alice Bah Kuhnke, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) európai parlamenti képviselője, aki tagja az Európai Parlament Nők jogai és nemek közötti egyenlőség bizottsága (FEMM) bizottságnak. Kuhnke közleményében hangsúlyozta:
Több mint egymillió európai követelte a biztonságos és ingyenes abortuszhoz való hozzáférést az EU egész területén. Tekintettel a nők jogai elleni globális visszalépésekre, az Európai Bizottság fontos lépést tett a helyes irányba, és elismerte, hogy az EU-nak támogatnia kell a nők szexuális és reproduktív egészségét.
Hozzátette, hogy bár a Bizottság nem különített el konkrét forrásokat erre a célra, a mai döntés megmutatja, hogy az „uniós források felhasználhatók támogatott abortuszszolgáltatások biztosítására azoknak a nőknek, akik olyan országokból érkeznek, ahol ez a jog korlátozott”. A képviselő arra is felszólította a Bizottságot, hogy aktívan segítse a források felhasználását:
Üdvözöljük, hogy néhány tagállam jelezte, támogatja a polgári kezdeményezést. Most a nyomás azokon a fővárosokon van, amelyek még nem mutattak támogatást a szexuális és reproduktív egészség és a nők választási jogának védelmében. Az Európai Bizottságnak el kell köteleznie magát amellett, hogy megkönnyíti e források felhasználását a tagállamok számára, és prioritásként kezeli a nők és az abortuszhoz való jog támogatását az EU egészében.
A kezdeményezést korábban ugyanakkor támogatta az Európai Parlament Nők jogai bizottsága is, amely állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy sok nő számára ma sem biztosított az egyenlő hozzáférés. Egy korábbi parlamenti vita során Abir Al-Sahlani (Renew Europe) így fogalmazott:
Egyetlen nőnek sem kellene elhagynia országát, hogy emberi jogát gyakorolja.
A Szocialisták és Demokraták (S&D) frakció képviselői szintén többször kijelentették: az abortuszhoz való hozzáférést alapvető emberi jogként értelmezik.
A kezdeményezés ugyanakkor jelentős ellenállásba is ütközött. Több civil szervezet – köztük a NO Abortion Tourism EU kampány – arra figyelmeztetett, hogy az abortusz kérdése nemzeti hatáskörbe tartozik, és az uniós finanszírozás politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető.
Az EU-ban jelentős eltérések vannak az abortuszszabályozásban. Lengyelország az elmúlt években szigorított, míg Málta sokáig teljes tilalmat alkalmazott. Ezzel szemben Franciaország és Svédország széles körű hozzáférést biztosít állami rendszerben. A különbségek miatt egyes nők más tagállamokba utaznak a beavatkozásért – ez az úgynevezett „abortuszturizmus” jelensége, amely az egyik központi eleme a politikai vitának.
A Bizottság válasza nem hozott létre új kötelező mechanizmust, de politikai értelemben egyértelmű üzenetet küldött: a meglévő uniós pénzügyi eszközök keretében a tagállamok dönthetnek a támogatásról.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
