Európai polgári kezdeményezés indult annak érdekében, hogy az Európai Unió teljeskörűen tiltsa be az LMBTQ+ embereket célzó úgynevezett konverziós terápiákat. A „Legyen tilos a konverziós terápia az Európai Unióban” elnevezésű kezdeményezést az Európai Bizottság 2023 végén vette nyilvántartásba, így megkezdődhetett az aláírásgyűjtés az egész EU területén.
Az európai polgári kezdeményezés az EU egyik részvételi eszköze: ha legalább egymillió uniós állampolgár – legalább hét tagállamból – támogat egy ügyet, akkor a Bizottságnak hivatalosan foglalkoznia kell a javaslattal. Ez nem jelent automatikus jogalkotást, de kötelezi a testületet arra, hogy megvizsgálja a kezdeményezést, találkozzon a szervezőkkel, és nyilvánosan reagáljon.
A konverziós terápia gyűjtőfogalom azokra a gyakorlatokra, amelyek célja egy személy szexuális orientációjának vagy nemi identitásának megváltoztatása vagy „korrigálása”. A módszereket számos nemzetközi egészségügyi és pszichológiai szervezet tudománytalan és káros beavatkozásnak tartja, mivel súlyos mentális egészségügyi következményekkel járhatnak.
A kezdeményezés támogatói szerint az ilyen gyakorlatok sértik az emberi méltóságot és az alapvető jogokat, ezért uniós szintű, egységes tiltásra van szükség.
Bár több tagállam már nemzeti szinten betiltotta vagy korlátozta a konverziós terápiát – például Franciaország, Németország vagy Spanyolország –, az EU egészére kiterjedő jogszabály jelenleg nem létezik. Ez azt jelenti, hogy az érintettek védelme tagállamonként eltérő. A konverziós gyakorlatokra vonatkozóan 17 tagállamban – köztük Magyarországon – nem létezik kifejezett, országos szintű jogi tilalom, annak ellenére, hogy súlyos fizikai és pszichológiai károkról szóló bizonyítékok állnak rendelkezésre.
A szervezők célja, hogy az EU jogalkotási eszközökkel – például irányelv útján – biztosítsa a teljes körű tilalmat minden tagállamban.
A kezdeményezés több mint egymillió támogató aláírást gyűjtött össze – mindössze egy hét alatt. Most jutott el a folyamat a kötelező közmeghallgatásig: a kérdést megvitatták az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE), a Petíciós Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság képviselőinek részvételével.
A nyilvános meghallgatáson az európai polgári kezdeményezés szervezői ismertették érveiket az uniós szintű tiltás mellett. A vita középpontjában az állt, hogy a tagállami szabályozás hiányosságai, a határokon átnyúló végrehajtási nehézségek és az eltérő jogi definíciók miatt jelenleg nem biztosított az egyenlő szintű védelem az EU egész területén.
Én homoszexuálisként úgy gondolom, hogy minden olyan gyakorlat, amely megpróbál belőlem heteroszexuális csinálni, vagy kevésbé meleg kinézetűt, az ilyen terápiának számít
– fogalmazott a meghallgatáson Francesco Stocci, az ACT (Against Conversion Therapy) alelnöke. Hozzátette, hogy ezeknek a gyakorlatoknak széles köre ismert, kezdve a szóbeli, fizikai abúzusoktól, az orvosi praktikákon, pszeudopszichoterápián, hormonok befecskendezésén át a vallási alapú átnevelő gyakorlatokig, ide tartozik például az imával történő átnevelés, de akár az ördögűzés is. Azt is hangsúlyozta, hogy a WHO szerint 1990 óta a homoszexualitás, 2010 óta a pedig a transz tudat nem betegség – tehát nem kell gyógyítani.
A kezdeményezők kiemelték: a konverziós gyakorlatok gyakran családi, vallási vagy társadalmi nyomásból fakadnak, és különösen a kiskorúak vannak kitéve a hosszú távú pszichés traumának. Felhívták a figyelmet arra is, hogy egyre több vallási és orvosi szervezet ismeri el: ezek a gyakorlatok hatástalanok és károsak. Álláspontjuk szerint követeléseik teljes mértékben összhangban állnak az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített értékekkel.
Egy francia szervezet vezetője, Benoit Berthe Siward is felszólalt az ülésen. A fiatal férfit korábban átnevelő táborba küldték a szülei, ahonnan 18 évesen megszökött, azonban szörnyű tapasztalatokat szerzett.
Számos túlélő át kellett éljen ördögűzéseket, bántalmazást, nyilvános megszégyenítést, vagy akár nevelő szándékú nemi erőszakot
– sorolta. A vitában felszólaló képviselők széles parlamenti többséget képviselve több jogi utat is felvetettek:
- a konverziós gyakorlatok uniós bűncselekménnyé nyilvánítása;
- irányelv elfogadása a meglévő uniós hatáskörök – például az áldozatvédelem és a diszkriminációellenes szabályozás – alapján;
- egységes definíció kialakítása, amely világosan megkülönbözteti a kényszerítő, káros gyakorlatokat a legitim pszichológiai vagy vallási párbeszédtől.
A képviselők kiemelték a kiskorúak védelmét, a szülők, pedagógusok és egészségügyi szakemberek felelősségét, valamint a közösségi média és a határokon átnyúló online platformok szerepét. Szó esett az egységes adatgyűjtés és tagállamok közötti koordináció szükségességéről, továbbá arról is, hogy uniós források ne kerülhessenek olyan szervezetekhez, amelyek kapcsolatba hozhatók konverziós gyakorlatokkal.
Ugyanakkor néhány felszólaló aggodalmát fejezte ki az esetleges túlszabályozás miatt, különösen a véleménynyilvánítás és a vallásszabadság esetleges korlátozásának kérdésében.
Az Európai Bizottság 2026. május 18-ig köteles hivatalos választ adni a kezdeményezésre. A Bizottság megerősítette: átfogó tanulmányt készít a konverziós gyakorlatokról. A LIBE bizottság a meghallgatás alapján mérlegeli, hogy állásfoglalási indítványt terjeszt-e a plenáris ülés elé, amelyről a következő hónapokban szavazhat a Parlament.
Az Európai Parlament 2016 óta több alkalommal elítélte az LMBTQ+ emberekkel szembeni diszkrimináció minden formáját, beleértve a konverziós gyakorlatokat és a transz és interszex emberek patologizálását. A kérdés a 2026 februárjában a LIBE bizottságban elfogadott alapjogi jelentésben is szerepel, amelyről várhatóan márciusban szavaz a plenáris ülés.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
