Különadók kivezetése, korrupcióellenes intézkedések, nyugdíjreformterv, energetikai reformok – a többi között ezeket ígérte az EU-nak a Fidesz 2022-ben az uniós forrásokért. A vállalások módosítása, végrehajtása már az új kormány felelőssége, Magyar Péternek azonban csak három hónapja van minderre.
2022. december 15-én fogadták el a tagállamok a Covid–19 utáni gazdasági fellendülést szolgáló magyar helyreállítási tervet. A 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelt tartalmazó csomagot ezzel párhuzamosan be is fagyasztották, mivel az úgynevezett kondicionalitási eljárás erre a pénzre is vonatkozott. Az Orbán-kormány számos vállalást tett a korrupció csökkentése és a fenntartható gazdaság működtetése érdekében, ezek azonban nem hajtotta végre, így a pénz sem szabadult fel.
A Tisza-kormánynak augusztus végéig van lehetősége arra, hogy a forráshoz hozzáférjen, elvégezze a szükséges jogalkotást, teljesítse az így vállalt kötelezettségeket, és a 10,4 milliárd eurót fel is használja. Ennek
a folyamatnak fontos mérföldköve lesz a meglévő terv módosítása – a jelenlegi alapján ugyanis lehetetlen a pénzek felszabadítása és elköltése.
Ugyanakkor fontos, hogy már az Orbán-kormány is tett olyan vállalásokat, amelyekről most teljesen ellentétes értelemben nyilatkoznak. Az eredeti terv is tartalmazta például a különadók kivezetését, a nyugdíjrendszer reformját, és az ígéretek alapján nagyon úgy tűnik, hogy a korrupció mértékével is tisztában volt a Fidesz.
A Tisza-kormány új tervét nem ismerjük, annak számos részlete most formálódik. Ezen a héten az Európai Bizottság magas szintű szakértői delegációja tárgyal az immár kormányon lévő magyar szakértői csoporttal, hogy aztán minden szálat elvarrjanak, és a jövő héten Magyarország benyújthassa a módosított nemzeti tervet. Ahogy múlt héten megírtuk, jó esély van arra, hogy mind a 10,4 milliárd eurót haza tudja hozni az új kormány, amely pénz nagy valószínűséggel elveszett volna, ha a Fidesz marad hatalmon.
Az elmúlt egy hónapban jelentősen javult az Európai Bizottságnál annak megítélése, hogy mennyi befagyasztott pénzt tud felszabadítani az új magyar kormány. Most úgy tűnik, hogy az összes, vagy közel az összes forrás rendelkezésre áll, ugyanakkor a már korábban elveszített pénz visszaszerzésére nincs esély. A következő hetekben egymást követik majd a Magyarországot érintő pozitív döntések – értesült az EUrologus.
De most nézzük meg, mit ígért három és fél éve Orbán Viktor Brüsszelnek.
A magyar Helyreállítási és Ellenálló-képességi Terv (RRF/HET) nem egyszerű fejlesztési programként készült, hanem olyan átfogó gazdaságpolitikai vállaláscsomagként, amelyben az Európai Unió forrásaiért cserébe a magyar kormány konkrét reformokat, intézményi változtatásokat és gazdasági kötelezettségeket vállalt. A magyar terv 67 reformot és 47 beruházást tartalmazott. A hivatalos magyar dokumentum szerint a cél
a gazdaság ellenálló-képességének, fenntarthatóságának és a zöld és digitális átmenetre való felkészültségének növelése
volt. A terv sajátossága azonban nem pusztán a mérete volt, hanem az is, hogy az Európai Bizottság a pénzek kifizetését konkrét reformokhoz és mérföldkövekhez kötötte. Vagyis Magyarország nem automatikusan juthatott hozzá az uniós forrásokhoz: a kormány csak akkor kérhetett kifizetéseket, ha teljesítette az előre vállalt reformokat. Ez a rendszer különösen a jogállamisági és korrupcióellenes intézkedéseknél vált hangsúlyossá, de valójában a teljes program logikáját meghatározta. A magyar RRF ezért egyszerre beruházási program és gazdaságpolitikai alku az Európai Unió és a magyar kormány között.
A magyar kormány egyik legnagyobb vállalása az oktatási rendszer modernizálása volt. A tervben erre közel 930 milliárd forintot különítettek el, ami a teljes program egyik legnagyobb tétele lett. A kormány vállalta az iskolák digitalizációját, több százezer notebook kiosztását diákok és pedagógusok számára, a szakképzés modernizálását, valamint a bölcsődei férőhelyek jelentős bővítését. A dokumentum szerint ezekkel az intézkedésekkel „21. századi minőségi oktatást” és versenyképesebb munkaerőt kívántak létrehozni, mert a terv abból indult ki, hogy a magyar gazdaság egyik fő problémája az alacsony termelékenység és a munkaerőhiány. A vállalások között külön szerepelt a hátrányos helyzetű térségek oktatási felzárkóztatása is.
Az egészségügyben a kormány több mint 410 milliárd forintnyi fejlesztést vállalt. A terv szerint korszerűsíteni kellett a kórházi infrastruktúrát, fejleszteni kellett a járóbeteg-ellátást, bővíteni kellett a diagnosztikai kapacitásokat, valamint digitalizálni kellett az egészségügyi rendszert. A dokumentum az egészségügyet nem pusztán szociális kérdésként, hanem a gazdasági ellenálló-képesség egyik feltételeként kezelte, ezért a vállalások célja a válságállóbb egészségügyi rendszer kialakítása volt.
Senki ne tervezzen hosszabb nyaralást – kérte a kormányalakításra készülő Magyar Péter a friss képviselőktől és a közigazgatásban dolgozóktól. Mostantól a törvények áradnak majd, hogy az uniós források végre megérkezzenek. A határidő szorít, de az EU is a sikerben érdekelt.
A magyar kormány jelentős energetikai és klímavédelmi kötelezettségeket is vállalt. Az Európai Bizottság értékelése szerint a program forrásainak közel 48 százaléka klímacélokat szolgált. A vállalások között szerepelt az elektromos hálózat fejlesztése, az energiahatékonysági beruházások támogatása, a megújuló energiaforrások arányának növelése és az energiaimport-függőség csökkentése. A később elfogadott REPowerEU fejezet már külön az orosz energiafüggőség mérséklésére fókuszált. A kormány vállalta energiatárolási kapacitások kiépítését, hálózatstabilizációs beruházásokat, okosmérők telepítését, és zöld közlekedési fejlesztéseket is. Ezek a beruházások a magyar energiarendszer egyik legnagyobb modernizációját hozták volna az elmúlt évtizedekben.
A digitális átállás szintén központi eleme volt a programnak. Magyarország vállalta az állami ügyintézés digitalizációját, az e-közigazgatási rendszerek fejlesztését, a vállalati digitalizáció támogatását, valamint az oktatási és egészségügyi informatikai rendszerek korszerűsítését. Az Európai Bizottság szerint a magyar terv közel 30 százaléka szolgált digitális célokat, ami jóval meghaladta az EU által előírt minimum 20 százalékos arányt. A kormány ezeket a beruházásokat a magyar gazdaság technológiai felzárkózásának alapfeltételeként mutatta be.
A terv azonban nemcsak beruházásokat, hanem mélyebb szerkezeti reformokat is tartalmazott.
Magyarország vállalta a közbeszerzési rendszer átalakítását, az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentését, az állami működés digitalizációját és az uniós források ellenőrzésének szigorítását. A kormány létrehozta az Integritás Hatóságot, módosította a vagyonnyilatkozati rendszert, és vállalta a bírósági függetlenség megerősítését is.
A gazdaságpolitikai viták egyik legfontosabb pontja a különadók kérdése lett. Az Európai Bizottság későbbi dokumentumaiban többször is arra hivatkozott, hogy Magyarország vállalta „hat ideiglenes szektorális adóintézkedés fokozatos kivezetését”, köztük a kiskereskedelmi különadóét. Ez a vállalás jól illeszkedett abba a gazdaságpolitikai logikába, amely kiszámíthatóbb és kevésbé rendkívüli adópolitikát feltételezett. A 35. reformpont így szólt: az adórendszer egyszerűsítése az adónemek számának csökkentésével. Ebben ez olvasható:
A közelmúltban bevezetett ideiglenes adóintézkedések a korábban kommunikáltnak megfelelő időpontban kivezetésre kerülnek: a Covid–19-pandémia és az Ukrajnában folyó háború nyomán fellépő gazdasági helyzetben a költségvetés stabilizálására volt szükség. Az ezt szolgáló intézkedések első sorban olyan szektorokat érintettek, amelyek profitszintjét a rendkívüli körülmények megemelték. Ha az átmeneti intézkedések az eredeti tervek szerint 2023 végén megszűnnek, ez önmagában is egyszerűsíti az érvényben lévő szabályrendszert.
Majd felsorolják az érintett átmeneti intézkedéseket:
A magyar gazdaságpolitika azonban később más irányba fordult: a 2022 utáni időszakban új extraprofitadók, ársapkák és rendkívüli állami beavatkozások jelentek meg. Emiatt a Bizottság szerint több vállalás nem vagy csak részben teljesült – a kiskereskedelmi különadó ügyét például néhány hete az Európai Bíróság elé vitte a Bizottság, mert úgy ítélik meg, hogy ez az adó hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú láncokat, ugyanis az összekapcsolt vállalkozások forgalmát összevonják, míg a franchise rendszerben működő magyar láncok gyakran alacsonyabb sávban maradnak.
Parlamenti miniszterjelölti meghallgatásán Kármán András – ma már – pénzügyminiszter is beszélt erről, amikor úgy fogalmazott, hogy a „jelenlegi, piactorzító hatású” különadók rendszerét a Tisza-kormány átalakítja.
Ezeknek az adónemeknek az azonnali kivezetése nem lenne reális lépés, de a kormányzat célja a súlyuk fokozatos csökkentése
– fogalmazott Kármán.
A következő neuralgikus pontot a nyugdíjrendszer reformjára tett ígéretek képezik. Az Orbán-kormány vállalt egy fontos kötelezettséget a helyreállítási tervben: a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának vizsgálatát és egy reformterv kidolgozását. Ugyanakkor a terv nem írta elő és ezért nem is szerepel elvárásként a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj megszüntetése vagy a rendszer privatizációja.
Hasonlóan ehhez, a rezsicsökkentés eltörlését sem írta elő az Európai Bizottság. Ehelyett a magyar kormánnyal egyetértésben az szerepel, hogy Magyarország olyan energetikai reformokat vállalt, amelyek hosszabb távon fokozatosan közelebb vitték volna a rendszert az uniós energiapolitikai modellhez. Ide tartozott például a dinamikus árképzés lehetősége, az okosmérők tömeges bevezetése, a fogyasztói rugalmasság ösztönzése, valamint az energiatakarékossági beruházások támogatása.
Ami pedig a korrupciót illeti: a magyar helyreállítási tervben ez a kifejezés a 600 oldalon 276 alkalommal szerepel. Egy 2009-es nemzetközi tanulmányból például ezt a mondatot is átvették:
A korrupció a gazdasági növekedésre is negatívan hat: számítások szerint egy ország termelékenysége kb. 2 százalékkal nő, ha az ország korrupciós helyzete a CPI-skálán egy ponttal javul.
Összességében elmondható, hogy a terv eredeti magyar szövege nem külső kényszerként mutatta be a fenti vállalásokat: a dokumentum kifejezetten ambiciózus modernizációs programként írta le a reformokat.
Nyitókép forrása: EP / Philippe Buissin
