Az ügy előzménye, hogy a 24.hu 2024. március 17-én közölt egy cikket A SPAR elkezdte kimenteni vagyonát Magyarországról címmel. Az írás idézte a SPAR Austria vezérigazgatójának egy osztrák szaklapban megjelent nyilatkozatát, amely szerint Orbán Viktor arra kérte a vállalatot, hogy egyik rokona befektethessen a SPAR magyar leányvállalatába.
A volt miniszterelnök helyreigazítást kért a szerkesztőségtől, arra hivatkozva, hogy az állítás valótlan. Miután a portál nem tett eleget a kérésnek, Orbán Viktor pert indított a Fővárosi Törvényszéken. A magyar bíróság ezt követően előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Unió Bíróságához fordult.
A Fővárosi Törvényszék arra keresett választ, hogy alkalmazható-e a médiaszabadságról szóló európai rendelet 2024. november 8-ától hatályos 3. cikke egy olyan ügyben, amely ugyan még folyamatban van, de a vitatott cikket korábban publikálták. Emellett azt is vizsgálta, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely a sajtószervre hárítja az átvett médiatartalomban szereplő tények bizonyításának terhét.
Az EU Bírósága ítéletében egyértelművé tette: az uniós rendelet nem alkalmazható visszamenőleg. A testület szerint az új jogszabályok alapvetően csak a hatálybalépésük után keletkezett jogi helyzetekre vonatkoznak. Mivel a 24.hu cikke hónapokkal a rendelet alkalmazhatóságának kezdete előtt jelent meg, az ügyre nem lehet alkalmazni az új szabályozást.
A luxembourgi testület azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságot garantáló 11. cikke sem alkalmazható automatikusan az ügyben. A Bíróság emlékeztetett arra, hogy a Charta rendelkezései csak akkor kötik a tagállamokat, amikor azok uniós jogot hajtanak végre. Mivel jelen esetben a vitatott helyzet nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, a Charta önmagában nem teremthet jogalapot az eljárásban.
Hozzá kell tenni, hogy a Bíróság ítélete inkább eljárásjogi és hatásköri döntés volt, nem pedig állásfoglalás arról, hogy a 24.hu vagy Orbán Viktor állítása megalapozottabb-e.
A per valódi, tartalmi kérdései nyitva maradtak, tehát a magyar bíróságnak kell eldöntenie például azt, hogy egy magyar sajtótermék felelős-e egy másik EU-tagállami lapból átvett állításért, elég-e a „hű idézés”, vagy ilyenkor is bizonyítani kell az állítás valóságát, illetve hol van a határ a sajtószabadság és a személyiségi jogok védelme között.
A magyar bíróság most már az EU-rendelet és a Charta nélkül fogja lefolytatni az ügyet, tisztán a magyar jog alapján.
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az Orbán-kormány és a SPAR közötti viszony nem volt felhőtlen, elsősorban az elmúlt években több, kifejezetten a kiskereskedelmi szektort érintő intézkedés miatt: ilyenek voltak a különadók, az árstopok és különféle kötelező akciózási szabályok. Ezek az intézkedések a külföldi tulajdonú láncokat – köztük a SPAR-t – közvetlenül érintették, és több alkalommal is kritikát váltottak ki a vállalat részéről.
A SPAR anyavállalata és vezetése több nyilvános megszólalásban is jelezte, hogy a magyar piaci környezet kiszámíthatatlanná vált számukra, és a különadók, illetve szabályozások csökkentik a nyereségességet, sőt hosszabb távon a beruházási döntéseket is befolyásolják.
https://hvg.hu/kkv/20260513_eu-birosag-spar-orban-viktor-lapszemle-itelet
