Május 21-én hirdet ítéletet az Európai Unió Bírósága abban a jogvitában, amelyben Orbán Viktor beperelte a 24.hu szerkesztőségét, amiért a lap két évvel ezelőtt kritika nélkül szemlézte a SPAR Austria vezérével közölt interjúban szereplő állításokat.
Hans Reisch az osztrák Lebensmittel Zeitung kereskedelmi szaklapban megjelent interjúban azt állította, hogy az Orbán-kormány nyomást gyakorol rájuk, hogy adjanak a miniszterelnök családjának részesedést a cégben.
Orbán Viktor ezt az állítást tagadta, és először helyreigazítást kért, majd amikor ezt elégtelennek találta, gyakorlatilag az összes magyar sajtóterméket beperelte, amely szemlézte az interjút: így például Orbán a 24.hu-t, a 444-et, az RTL-t, a Klubrádiót, a Hírklikket és a Pécsi Stopot, de a Mészáros Lőrinc-közeli Indexet és az Economxet is bíróság elé citálta. A bíróságok első fokon általában Orbán ellen ítéltek, aki minden esetben fellebbezett.
A Hírklikk és a Pécsi Stop esetében például az elsőfokú, majd a másodfokú bíróság is azt mondta ki, hogy nem követtek el hibát, amikor idézték a SPAR vezérigazgatójának szavait. A Varga Zs. András vezette Kúria azonban tavaly áprilisban megváltoztatta a döntést, és Orbán javára ítélt, ahogy tette azt később a Klubrádió esetében is. A Kúria arra hivatkozott, hogy az újságoknak kellene bizonyítaniuk, hogy a SPAR-vezérigazgató igazat mondott. A két médium ezek után az Alkotmánybírósághoz fordult, ítélet azonban még nem született.
A 24.hu elleni per során a Fővárosi Törvényszék terjesztett fel az EUB-hez egy előzetes döntéshozatali kérelmet az ügyben.
A magyar bíróság arra vár választ, hogy a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletet kell-e alkalmaznia, illetve hogy megfelel-e ennek a rendeletnek, valamint az Alapjogi Charta által biztosított véleménynyilvánítási és a tájékozódás szabadságának
egy olyan tagállami szabályozás, amely egy másik tagállamban, szerkesztői felelősség mellett közölt médiatartalom szemlézése esetén is az adott sajtótermékre rója az átvett médiatartalomban foglalt tények bizonyításának terhét
– áll az EUB hírlevelében.
Magyarán arról van szó, hogy megfelel-e egyáltalán az EU-s jognak a Fidesz által még 2010-ben alapjaiban megreformált médiatörvény, és vajon sérti-e a szólásszabadságot az a kötelezettség, hogy egy lapszemle esetén az átvevő szerkesztőségnek ugyanúgy mindent meg kell tennie az állítások ellenőrzéséért, mint amikor a saját információira alapozva közöl cikkeket.
A sajtó számára kedvező döntés esetén az Alkotmánybíróságig eljutó fellebbezéseknél is várható, hogy az ítélet a médiumok számára lesz kedvező, és vélhetően a Fővárosi Törvényszék is a 24.hu-nak fog igazat adni a bukott kormányfő ellenében.
