Az utóbbi évek adminisztrációs terheket csökkentő hullámát lovagolja meg várhatóan az Európai Bizottság, amely még idén javaslatot tesz közbeszerzési szabályok felülvizsgálatára. A reform kimondott célja, hogy egyszerűbbé tegye a jelenlegi rendszert, csökkentse az adminisztratív terheket, és a közbeszerzéseket hatékonyabb eszközzé tegye Európa versenyképességének, ellenálló-képességének és iparának erősítésében.
Hogy felmérjük, hogyan látják a készülő reformot az Európai Parlamentben, különböző tagállamokból és politikai frakciókból kerestünk meg EP-képviselőket. Bár abban már megoszlottak a vélemények, hogy minek kellene elsőbbséget élveznie az új szabályokban, egy dologban szinte minden válaszadó egyetértett: a jelenlegi közbeszerzési keretrendszer korszerűsítésre szorul.
A legtöbb válaszadó úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer már nem képes hatékony válaszokat adni a mai gazdasági és geopolitikai kihívásokra. Többen kiemelték, hogy a bonyolult szabályok és a túlzott adminisztráció visszafogják a versenyt, különösen a kis- és középvállalkozások számára.
A jelenlegi szabályozási keret elavult, és a magas tranzakciós költségek, valamint a jelentős bürokratikus akadályok miatt különösen a kis- és középvállalkozásokat tartja vissza attól, hogy közbeszerzési eljárásokban induljanak
– fogalmazott a néppárti Marion Walsmann. Hasonló véleményt fogalmazott meg a cseh ECR-képviselő, Veronika Vrecionová is, aki szerint
a közbeszerzési eljárások annyira bonyolulttá váltak, hogy sok vállalkozást – különösen a kisebb cégeket és a határon átnyúló pályázásban gondolkodókat – elriasztanak a részvételtől.
A litván ECR-képviselő, Aurelijus Veryga úgy látja, hogy „a jelenlegi szabályok már nem adnak megfelelő választ a mai kihívásokra, különösen a csökkenő versenyre, a kis- és középvállalkozások előtt álló akadályokra, valamint a határon átnyúló közbeszerzések adminisztratív bonyolultságára”. Bár különböző politikai családokhoz tartoznak, mindhárman a túlzott bürokráciát és a verseny korlátait emelték ki a reform legfontosabb indokai között.
Eltérő elképzelések a reformról
A válaszadók már jóval megosztottabbak voltak abban, hogy milyen célokat kellene szolgálnia az új rendszernek. Egyes EP-képviselők szerint a közbeszerzésnek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, környezetvédelmi és iparpolitikai célokat is támogatnia kellene. Mások szerint a reform elsődleges feladata az eljárások egyszerűsítése és a vállalkozások terheinek csökkentése.
A szerződéseket többé nem lehet kizárólag az ár alapján odaítélni. Kötelező környezetvédelmi és szociális szempontokat kell figyelembe venni, valamint be kell vezetni az európai vállalkozásokat előnyben részesítő megközelítést.
– mondta a luxemburgi szocialista Marc Angel. A német szocialista Gabriele Bischoff is úgy véli, hogy
a közbeszerzési szerződéseket többé nem elsősorban az ár alapján kell odaítélni, hanem következetesen figyelembe kell venni a szociális, környezetvédelmi és stratégiai szempontokat is.
A dán Baloldal-frakcióhoz tartozó Per Clausen szerint a közbeszerzéseknek a felelős vállalati működést is ösztönözniük kellene. Mint fogalmazott: „az uniós közbeszerzési szabályok reformjának biztosítania kellene annak lehetőségét, hogy kizárják a közbeszerzésekből azokat a vállalatokat, amelyek visszaélnek munkavállalóik jogaival, vagy adóparadicsomokban rejtik el a nyereségüket”.
Ezzel szemben több jobbközép és konzervatív képviselő úgy véli, hogy a reform sikerét elsősorban az fogja meghatározni, sikerül-e egyszerűbbé, gyorsabbá és versenyképesebbé tenni a közbeszerzési rendszert, különösen a kis- és középvállalkozások számára.
Az átláthatóság közös cél
A különböző reformelképzelések ellenére egy kérdésben szinte teljes volt az egyetértés: az új szabályoknak továbbra is biztosítaniuk kell a közpénzek átlátható felhasználását és a tisztességes versenyt. Többen hangsúlyozták, hogy az egyszerűsítés nem járhat az ellenőrzés vagy a korrupció elleni garanciák gyengítésével. A cseh néppárti Tomáš Zdechovský szerint
bármilyen reform is születik, annak erős garanciákat kell biztosítania az átláthatóság, a tisztességes verseny és a közpénzek védelme érdekében.
Hozzátette, a szabályok korszerűsítése nem mehet az elszámoltathatóság rovására. A magyar szocialista képviselő, Dobrev Klára a hazai tapasztalatokra hivatkozott. Mint fogalmazott:
Hazánkban a közpénzügyek és a közbeszerzések rendszere évek óta olyan módon működik, amely egyértelműen sérti az uniós jogot. Ez emellett súlyos csalásokhoz is vezet.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
