„Ceuta egy spanyol és európai város a Gibraltári-szoros túloldalán” – mondta Juan Jesús Vivas, Ceuta polgármestere az Európai Parlamentben tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján. Szerinte a város olyan biztonsági, gazdasági és társadalmi kockázatokkal szembesül, amelyeknek nincs párjuk Spanyolország más részein.
A polgármester a július 30–31-i eseményeket mindenekelőtt határvédelmi és európai biztonsági kérdésként értelmezi. Állítása szerint mintegy 80 ezer ember érkezett tömegesen Ceutába, ami – mint fogalmazott – nagyjából a város teljes lakosságának felel meg.
https://hvg.hu/360/20260808_migransroham-ceuta-spanyolorszag-marokko-eu
Vivas sajtótájékoztatóján zsúfolásig megtelt – elsősorban spanyol – újságírókkal az EP sajtóterme, ekkora érdeklődés szinte soha nem jellemzi európai politikusok tájékoztatóit. A polgármester szerint a történtek nem egyszerűen migrációs válságot jelentettek. „Megsértették Ceuta, Spanyolország és Európa területi integritását” – mondta. A város szerinte mára „egy másik város”, mint amilyen július 29-én volt: a lakosság elveszítette nyugalmát, megváltoztatta mindennapi szokásait, és a polgármester szerint a biztonság, a közszolgáltatások működése, a gazdasági tevékenység, a foglalkoztatás és a társadalmi együttélés egyaránt nyomás alá került.
Ceuta egy puskaporos hordó, amely bármelyik pillanatban felrobbanhat
– fogalmazott. A polgármester egyik legsúlyosabb állítása az volt, hogy szerinte a tömeges behatolás nem történhetett volna meg Marokkó tudta vagy beleegyezése nélkül.
Vivas három okra hivatkozott. Először arra, hogy szerinte egy ekkora, az egész országból érkező embereket megmozgató akciót a marokkói hatóságok nem hagyhattak figyelmen kívül. Másodszor a spanyol rendőrség olyan jelentéseire és képeire hivatkozott, amelyek szerinte azt mutatják, hogy marokkói csendőrök az embereket a ceutai határ felé irányították. Harmadszor pedig arra emlékeztetett, hogy szerinte nem ez volt az első alkalom, amikor Marokkó migrációs nyomást használt Ceuta ellen.
A polgármester ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nem akar találgatni arról, miért történhetett mindez. Mint mondta, még a spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez sem tudott neki magyarázatot adni, amikor július 31-én Ceutába látogatott.
Vivas szerint a helyzet azért is különösen aggasztó, mert hasonló eseményre már 2021 májusában is sor került. Akkor több tízezer ember jutott be Ceutába, miután a marokkói hatóságok gyakorlatilag nem akadályozták meg a határátlépést. A válság komoly diplomáciai feszültséget okozott Spanyolország és Marokkó között.
Marokkó kétszer használta a határellenőrzést és a migrációs nyomást arra, hogy veszélybe sodorja Ceuta, Spanyolország és Európa területi integritását. Ezt szerintünk nem lehet eltűrni
– mondta Vivas. Ceuta és Melilla különleges helyzetben van: Spanyolországhoz tartoznak, így az EU külső határának számítanak, miközben földrajzilag Észak-Afrikában találhatók. Vivas szerint éppen ezért nem lehet őket kizárólag spanyol–marokkói kétoldalú ügyként kezelni.
A polgármester azt várja az Európai Parlamenttől, hogy egyértelműen mondja ki: Ceuta és Melilla határai európai határok, amelyeket tiszteletben kell tartani.
„Ha nem tartják tiszteletben a határokat, akkor Európát sem tartják tiszteletben” – fogalmazott. A polgármester szerint az EU-nak azt is világossá kell tennie Marokkó számára, hogy a vele folytatott együttműködés csak a határok tiszteletben tartásával lehet valóban eredményes.
Mi vagyunk a szomszédok, nekünk áll leginkább érdekünkben, hogy Európa és Marokkó kapcsolatai gyümölcsözőek és együttműködők legyenek
– mondta. Hozzátette azonban: „a valóságot nem lehet letagadni”. Vivas az Európai Bizottságtól és az uniós intézményektől több konkrét segítséget is kér. Ezek között szerepel, hogy Frontex állandóbb jelenléttel legyen jelen Ceutában, és az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége is nagyobb szerepet vállaljon.
Pénzügyi támogatást kér továbbá a határ infrastruktúrájának megerősítéséhez, illetve a tömeges érkezés nyomán kialakult humanitárius helyzet kezeléséhez. A polgármester szerint a legnagyobb terhet a kísérő nélküli kiskorúak ellátása jelenti. Ceuta mintegy 80 ezer lakosú, mindössze 20 négyzetkilométeres város, miközben Vivas szerint jelenleg körülbelül 1800 kiskorút lát el.
A spanyol szabályok alapján Ceutának szerinte körülbelül 30 kiskorú ellátására kellene rendelkeznie kapacitással. „Harminc helyett 1800 van” – érzékeltette a különbséget. A polgármester szerint a létszám a válság végére akár a háromezret is elérheti.
Vivas elsősorban azt szeretné, ha a július végi érkezők visszatérnének Marokkóba. A Bizottságtól ezért azt várja, hogy ösztönözze a spanyol kormányt egy konkrét visszatérési terv kidolgozására, konkrét időpontokkal.
A polgármester szerint azonban a mostani válság csak rámutatott egy régebbi problémára: Ceuta és Melilla uniós szempontból is különleges bánásmódot igényel.
Vivas szerint ennek része lehetne a vámunióhoz való csatlakozás, illetve a legkülső régiókhoz hasonló különleges uniós kezelés is, de nem feltétlenül ezek valamelyike a cél. „Egyértelmű, hogy speciális státuszra van szükség” – mondta.
A polgármester a spanyol kormányt sem kímélte. A júliusi eseményekkel kapcsolatos titkosított hírszerzési jelentések egy részének feloldásáról azt mondta: várja, hogy kiderüljön, mit tartalmaznak. De már most is határozott véleménye van.
Őszintén mondom, és nem szeretném ezt mondani: a nemzeti kormány nem állt a helyzet magaslatán az alkotmányos hatásköréből fakadó feladatok tekintetében, sem az invázió előtt, sem közben, sem utána
– jelentette ki. Szerinte a történtek teljes körű tisztázása nélkül nem lehet helyreállítani a ceutaiak biztonságérzetét sem. Vivas azt is kifogásolta, hogy több mint egy hónappal az események után sincs pontos adat arról, hány ember érkezett Ceutába. A 80, 90 vagy akár 100 ezres számokról beszélnek, de szerinte nincs végleges adat. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy hányan maradtak a városban: 5 ezres, 10 ezres és 15 ezres becslések egyaránt elhangzanak.
A polgármester szerint a július végi események után olyan társadalmi reakció alakult ki Spanyolországban, amely messze túlmutat Ceután. „Ceuta nem eladó, Ceuta nem eladó. Ceuta nem adja meg magát. Ceuta védekezik” – foglalta össze a városban kialakult jelszót. Szerinte ez mára „nemzeti üggyé” vált, és azt szeretné, ha európai üggyé is válna.
Remélem, hogy ez egész Európa ügye is lesz, mert ha Ceuta elsüllyed, Spanyolország elsüllyed, és Európa is elsüllyed
– zárta a sajtótájékoztatót.
A magyar kormány a ceutai eseményekre is hivatkozva hosszabbította meg december 31-ig a Magyarországon 2016 óta fenntartott, „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Magyar Péter miniszterelnök szerint a július végi ceutai válság azt mutatja, hogy az európai külső határok védelmében már egy kisebb jogi vagy gyakorlati rés is elegendő lehet ahhoz, hogy az embercsempész-hálózatok tömegeket indítsanak útnak: „Ceuta figyelmeztetés egész Európának” – fogalmazott. A kormányfő szerint ezért nem enyhítenek az illegális migrációval szembeni magyar szabályozáson, miközben az év végéig az uniós intézményekkel egy olyan új rendszerről tárgyalnak, amely szerintük egyszerre biztosítja a határvédelmet és megfelel az uniós jognak. A mostani hosszabbítás négy hónapra szól, miközben a jogszabály legfeljebb hat hónapos hosszabbítást is lehetővé tett volna.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
