A külügyi bizottság csütörtökön 44 igen, 9 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett fogadta el az uniós intézményeknek címzett ajánlását. A dokumentum szerint az EU és Kína kapcsolatai kritikus ponthoz érkeztek, elsősorban Peking tisztességtelen gazdasági gyakorlata, valamint az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos kínai álláspont miatt.
A képviselők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az EU-nak továbbra is párbeszédet kell folytatnia Kínával olyan globális kérdésekről, mint a béke és a biztonság, az éghajlatváltozás, a multilateralizmus és az emberi jogok. Az Európai Parlament szerint a polarizáció elkerülése és egy többoldalú világrend erősítése közös európai érdek.
A jelentés egyik központi eleme az úgynevezett de-risking, vagyis a Kínától való stratégiai függőségek csökkentése. Az EP-képviselők szerint sürgősen mérsékelni kell annak kockázatát, hogy az EU gazdasági függősége politikai vagy gazdasági fegyverré váljon.
Kiemelt területként említik a kritikus nyersanyagokat, a gyógyszereket, az akkumulátorokat, az elektromos járműveket, az információs és kommunikációs technológiát, valamint a félvezetőket. A képviselők szigorúbb beruházás-ellenőrzést és az európai kritikus technológiák, infrastruktúrák és ellátási láncok fokozottabb védelmét sürgetik.
Az EP szerint problémát jelent Kína ipari túlkapacitása, az állami támogatások rendszere és az is, hogy az európai vállalatok számos esetben korlátozottan férnek hozzá a kínai piachoz.
A képviselők ezért kölcsönösséget és egyenlő versenyfeltételeket követelnek a kereskedelemben és a beruházásokban. Ha Kína nem biztosítja az európai vállalatok számára a megfelelő piacra jutást, az EU-nak arányos ellenintézkedéseket kell alkalmaznia.
Az ajánlás szerint az EU-nak tovább kell erősítenie a Global Gateway programot, amely az uniós képviselők szerint hiteles alternatívát jelenthet Kína Egy övezet, egy út kezdeményezésével szemben. Ez különösen Afrikában és Latin-Amerikában lehet fontos.
A jelentés egyúttal megerősíti az EU egy Kína-politikáját, ám közben ellenzi, hogy Tajvan körül erővel vagy kényszerítéssel egyoldalúan megváltoztassák a status quót. Az EP-képviselők Kína Oroszországra gyakorolt befolyását is felhasználnák az ukrajnai háború lezárása érdekében.
Az Európai Uniónak eközben szorosabban kellene koordinálnia politikáját az Egyesült Államokkal, a G7-tel és más hasonló gondolkodású partnerekkel.
A külügyi bizottság az EU ellenálló képességének növelését is sürgeti a kibertámadásokkal, a külföldi beavatkozással, a kémkedéssel és a hibrid fenyegetésekkel szemben.
A jelentés emellett keményebb uniós fellépést sürget a kínai emberi jogi helyzet miatt. A képviselők többek között a kényszermunkát, a tibeti és hszincsiangi politikát, valamint a politikai foglyok ügyét emelik ki. Az ajánlás szerint a politikai foglyokat feltétel nélkül szabadon kellene engedni, és meg kell erősíteni az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszédet.
Hilde Vautmans belga liberális EP-képviselő, a jelentés előadója szerint Kína továbbra is fontos partner Európa számára, de egy fenntartható partnerséghez világos szabályokra van szükség. Szerinte Európának fel kell lépnie a kémkedés és a dömping ellen, egyenlő gazdasági versenyfeltételeket kell biztosítania, és ragaszkodnia kell az emberi jogokhoz és a nemzetközi joghoz.
Vautmans szerint az ajánlás különösen aktuális a közelgő Xi–Trump találkozó, az Európai Tanács októberi ülése és az EU–Kína stratégiai párbeszéd előtt. A képviselő úgy fogalmazott: Európának végre egységesen kell beszélnie, és mindenekelőtt egységesen kell cselekednie.
Az Európai Parlament a jelentésről egy következő plenáris ülésén szavaz majd.
A külügyi bizottság július 21–23. között Pekingben és Sanghajban járt. A látogatás a bizottság jelenlegi ciklusának egyik legjelentősebb külpolitikai szerepvállalása volt. Kínában az EP belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága márciusban is járt, májusban pedig egy képviselői delegáció vett részt a 43. EU–Kína parlamentközi találkozón. Az EP nemzetközi kereskedelmi bizottsága várhatóan még az év folyamán Kínába látogat.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
