Franciaországban mintegy 700 áruházban olvasztották le – a franciák szerint az iráni Forradalmi Gárda – hackerei áruházak hűtőit, több tízmillió eurós kárt okozva. Eddig még ismeretlenek megtámadtak vérplazmatároló telephelyeket és Európa-szerte repülőgépeket kényszerítettek földre hamis bombariadókkal.
Ez a kibertámadási hullám ismét előtérbe hozta a társadalom kiszolgáltatottságát ezekkel a jelenségekkel szemben. A helyzet könnyen tovább romolhat azzal, hogy a támadók – akár állami, akár bűnbandákhoz tartozó szereplőkről van szó – egyre intenzívebben és hatékonyabban tudják felhasználni a mesterséges intelligenciát.
Hidvégi Fanny digitális jogi szakértő ara hívta fel a figyelmet az EUfóriában, hogy ez a jelenség elérte a többségi társadalmat, ezért vált húsbavágóvá a kérdés. Korábban egy bűnöző, egy etikus hacker – vagy inkább biztonságtechnikai kutató – a rendszert tesztelte és támadta, mostanra azonban minőségi változás történt.
„A szoftvert vizsgálta, keresett rajta egy kihasználható, sérülékeny pontot, egy hibát. És amikor azt megtalálta, akkor azt egy ember alkalmazta – ezt a kihasználhatóságot – valamilyen célponttal szemben. Ez az AI miatt megfordult, és automatizált lett ez a láncolat. Folyamatosan keresi, hogy milyen sérülékenységeket használhat ki, miközben folyamatosan ezt keresi, írja is azt a programot, amivel ki tudja használni azt a biztonsági rést, és alkalmazza is azt a programot” – magyarázta Hidvégi Fanny. A szakértő úgy véli, hogy jelenlegi európai mesterséges intelligenciát szabályozó jogszabály abszolút „bizniszbarát”, mert az adott cég dönti el, hogy egy bizonyos kockázati határt eléri-e a tevékenysége.
És ennek ellenére most is már az EU-intézmények részben arról beszélnek, hogy hogyan kellene ezeket az elég minimális átláthatósági, dokumentációs szabályokat visszavonni, és további engedményeket tenni az üzleti szféra felé
– emelte ki utalva arra, hogy a jogalkotási folyamat nem fordult meg. Hidvégi Fanny szerint a legijesztőbb adat a felhő-infrastruktúrában van, ahol az EU piacának nagyjából 70%-a a nagy amerikai cégekre, az Amazon, a Microsoft és a Google felhőszolgáltatásokra épül. De mindez egy újabb veszélyre is figyelmeztet.
Amit felhőnek hívunk, ezek valójában óriási gépparkok, amik szennyezik a környezetet, elveszik az áramot más kritikus szolgáltatásoktól, az emberek elől. Az egy teljes kamu, hogy munkaerőt termel, mert ezeknek addig kell munkaerő, amíg felépítik, utána nem
– tette hozzá. A szakember hangsúlyozta azt is, hogy azok a milliárdosok, akik ebbe a technológiába fektetnek, még gazdagabbak lesznek, vagyis az AI nem hoz közelebb a társadalmi egyenlőséghez.
Ami mindenkit érdekel, hogy elveszítjük-e a munkánkat? Az adatok jelenleg ellentmondóak. Valóban vannak már most elbocsátások, és valóban van egy megtorpanás abban, hogy mennyi munkaerőt vesznek fel bizonyos cégek. Eltérőek a vélemények, hogy ez mennyire AI vagy nem AI. Ami biztos, hogy lesz egy átrendeződés, de valószínűleg nem mennyiségi, hanem minőségi szinten: a gazdagabbak lesznek gazdagabbak tőle
– jelentette ki Hidvégi Fanny. A teljes beszélgetés és további részletek a HVG és az EUrologus közös podcastjában, az EUfóriában.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
