Brüsszel újabb 45 milliárd eurót javasol Ukrajnának 2027-re

Az Európai Bizottság új hitelcsomagot javasol, amely a jövő évre becsült 70 milliárd eurós ukrán finanszírozási hiány kétharmadát fedezné. A támogatásból 25 milliárd eurót katonai célokra, 20 milliárdot pedig az állami költségvetés finanszírozására fordítanának. Az új konstrukció a már elfogadott 90 milliárd eurós hitel mintáját követi, de azon felül biztosítana további forrásokat.

  • Arató László (Eurologus)

Az Európai Bizottság további 45 milliárd euró pénzügyi támogatást javasol Ukrajnának 2027-re, hogy segítsen fedezni az ország következő évre becsült 70 milliárd eurós finanszírozási szükségletét. A szerdán bemutatott jogalkotási javaslatcsomag az orosz-ukrán háború folytatása mellett biztosítana kiszámítható pénzügyi hátteret Kijevnek, egyúttal az uniós támogatások feltételeként reformok végrehajtását is előírná.

„Európa továbbra is maximális támogatást biztosít Ukrajnának, és maximális nyomást gyakorol Oroszországra” – fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy az EU a háború kezdete óta létfontosságú segítséget nyújtott az országnak, és ezt a jövőben is folytatni kívánja, hogy Ukrajna megvédhesse lakosságát és infrastruktúráját az orosz támadásokkal szemben, valamint fenntarthassa az alapvető közszolgáltatásokat.

A világ legveszélyesebb vize nem a Perzsa-öböl, és nem csak az olajkereskedelem bedőléséből lehet óriási krízis

Nyár óta sokkal több támadás éri a hajókat a Fekete-tengeren, mint a Hormuzi-szoros környékén, és a csapások is jóval több áldozatot szednek. Az orosz–ukrán háború fokozódik ezen a fronton is, egyre több kereskedőhajót ér dróntalálat Románia és Bulgária partjainál. A világ jelentős részét élelmező orosz és ukrán gabonaexport lassan ellehetetlenül, miközben szakértők szerint Moszkva a NATO tűrőképességét teszteli. Könnyen lehet, hogy olajkrízis helyett rövidesen mindenki mezőgazdasági és élelmezési válságról fog beszélni.

A tervezett finanszírozás új hitel formájában érkezne, amelyet az Európai Unió a tőkepiacokon történő hitelfelvétellel biztosítana. A konstrukciót az EU költségvetése garantálná. A Bizottság szerint

a hitel visszafizetésére Ukrajnának csak akkor kellene kötelezettséget vállalnia, ha Oroszországtól háborús jóvátételt kap.

A konstrukció úgynevezett korlátozott visszkereseti hitel, vagyis a visszafizetés az előre meghatározott feltételekhez kötődik. A garancia hátterét az uniós költségvetés úgynevezett pénzügyi mozgástere (budget headroom) biztosítaná. Ez nem egy elkülönített pénzalapot vagy szabadon felhasználható költségvetési összeget jelent, hanem az EU saját forrásainak maximálisan lehívható szintje és a tényleges költségvetési finanszírozási igény közötti különbséget. Ez a mozgástér teszi lehetővé, hogy az EU a költségvetésében rendelkezésre álló keretek között további pénzügyi kötelezettségeket vállaljon, illetve garanciát nyújtson a piaci hitelfelvételhez.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EU nem a költségvetésében már rendelkezésre álló 45 milliárd eurót adná át Ukrajnának. A pénzt a tőkepiacokról szerezné be, a befektetők felé pedig az uniós költségvetés nyújtana garanciát. Ha Ukrajna nem tudná visszafizetni a hitelt, és az orosz jóvátétel sem biztosítana fedezetet, végső soron az EU költségvetésének kellene helytállnia. A garancia mögött tehát közvetve a tagállamok által biztosított uniós saját források állnak.

Megállapodtak az EU 2027-es költségvetéséről, 300 millió euróval több jut kutatásra és biztonságra

Megállapodott az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait képviselő Tanács az Európai Unió 2027-es éves költségvetéséről. A kompromisszumos büdzsé 199,7 milliárd euró kötelezettségvállalással és 211,5 milliárd euró kifizetéssel számol. A parlamenti tárgyalóknak 300 millió euróval sikerült növelniük az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő összeget, elsősorban a kutatás, az oktatás, a közlekedési és energetikai infrastruktúra, valamint a polgári védelem javára.

Ez a konstrukció hasonlít a korábban már 2026–27-re Ukrajnának biztosított 90 milliárd eurós hitelhez. Az azonban nem az összes tagállam részvételével jött létre. Három ország – Magyarország, Csehország és Szlovákia – jelezte, hogy nem kívánnak részt venni, ezért a többi 24 kormány úgynevezett megerősített együttműködés keretében hozta meg a szükséges döntést.

Az eddig nyilatkozatok alapján ez a három ország, valamint Bulgária most is ki akar maradni a hitelnyújtásból, ez azonban feszültségeket szült.

Friedrich Merz német kancellár jelezte, hogy csak akkor támogatja az EU következő hétéves költségvetését, ha Ukrajna megsegítésében egységes marad az EU. Magyar Péter miniszterelnök ugyanakkor kifogásolta ennek a két témának az összekapcsolását, Robert Fico szlovák kormányfő pedig egyenesen zsarolásról beszélt.

„Mind a 27 tagállam nagyon egyértelműen kijelenti, hogy támogatni akarja Ukrajnát. Az a különbség közöttünk, hogy egyes tagállamok azt mondják, hogy civil támogatásba szeretnénk befektetni, és ez lehetséges, mivel ennek a hitelnek két lába van, ha szabad így mondani. Az egyik a katonai, a másik a költségvetési igény, így nem probléma, hogy kötelezettségeiket közvetve a polgári részre utalják” – mondta egy erre vonatkozó kérdésre Ursula von der Leyen.

Az elnök ezzel arra is utalt, hogy az új, 45 milliárd eurós támogatás két fő részből állna: 25 milliárd eurót katonai segítségnyújtásra, további 20 milliárdot pedig az ukrán állami költségvetés általános finanszírozására szánnának. A katonai rész hozzájárulna az ország védelmi képességeinek fenntartásához és fejlesztéséhez, míg a költségvetési támogatás az alapvető állami szolgáltatások működtetését, a gazdaság ellenálló képességének megőrzését segítené.

Andrius Kubilius, az EU védelmi és űrügyi biztosa szerint a katonai finanszírozás különösen fontos a háború folytatása mellett. „Ezek a források létfontosságúak ahhoz, hogy Ukrajna 2027 egészében fenntarthassa a védelmét, beleértve a légvédelmi képességeket, a drónokat és drónelhárító rendszereket, a rakétákat és a lőszert” – mondta. Hozzátette, hogy az EU az ukrán féllel közös védelmi képességek fejlesztését is gyorsítani kívánja, ami Európa biztonsági felkészültsége szempontjából is fontos.

A költségvetési támogatások folyósítását reformfeltételekhez kötnék. Ukrajnának a többi között a jogállamiság megerősítését és a korrupció elleni fellépést célzó intézkedéseket kellene végrehajtania.

Ezek egyben az ország uniós csatlakozási folyamatához kapcsolódó követelmények teljesítését is szolgálnák. Marta Kos bővítési biztos szerint a támogatás nem csupán a háború finanszírozásáról szól, hanem Ukrajna európai jövőjéről is. Hozzátette, hogy az EU az ország fokozatos integrációját is gyorsítani kívánja, amennyiben Kijev teljesíti a szükséges feltételeket.

A Bizottság számításai szerint a 2027-re előirányzott, 45 milliárd eurós új csomag Ukrajna további finanszírozási szükségletének körülbelül kétharmadát fedezné. A fennmaradó egyharmad biztosítása a nemzetközi partnerek, köztük a G7-országok további hozzájárulásaitól függ.

Valdis Dombrovskis gazdasági biztos szerint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítség Európa saját biztonságába történő befektetés is, hiszen Ukrajna az orosz agresszióval szembeni védekezés frontvonalában áll. Szerinte a mostani javaslat nemcsak helyes döntés, hanem stratégiai szempontból is előnyös Európa számára.

A javaslat két további finanszírozási lehetőséget is tartalmaz, amelyek a külső partnerek szerepvállalását ösztönöznék.

Az egyik az immobilizált orosz állami vagyonból származó jövőbeni rendkívüli bevételek felhasználási lehetőségeit bővítené. Ezeket a bevételeket a korábbi, G7-támogatással létrejött hitelek törlesztésének befejezése után új, Ukrajnának nyújtott hitelek visszafizetéséhez is felhasználhatnák.

A módosítás lehetővé tenné, hogy az immobilizált orosz vagyonból származó jövőbeni hozamok az új, 45 milliárd eurós hitel, valamint a már elfogadott 90 milliárd eurós Ukrajna-támogatási hitel visszafizetéséhez is hozzájáruljanak. A Bizottság hangsúlyozza, hogy ez nem változtatna azon az alapelven, miszerint Ukrajnának a hitel tőkerészét csak az Oroszországtól kapott jóvátétel után kell visszafizetnie.

A másik javaslat egy olyan új mechanizmus létrehozását célozza, amely harmadik országok garanciáival fedezett további uniós hitelezést tenne lehetővé. Ennek keretében akár 5 milliárd euró új hitelt is biztosíthatnának az Ukrajna Facility programon keresztül, amennyiben a finanszírozást AAA vagy Aaa minősítésű harmadik országok garantálják. A konstrukció célja, hogy a nemzetközi partnerek az EU meglévő hitelfelvételi kapacitását és finanszírozási programjait használva nyújthassanak további segítséget.

Az Európai Bizottság közlése szerint az EU és tagállamai a háború kezdete óta összesen közel 238 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának és az ukrán lakosságnak.

Brüsszel szerint ez az összeg meghaladja bármely más partner által biztosított támogatást. Von der Leyen szerint az uniós segítség célja az is, hogy az ukránok a mindennapi élet alapvető feltételeit a háború alatt is fenntarthassák. Úgy fogalmazott:

Továbbra is segíteni fogunk Ukrajnának abban, hogy megvédje lakosságát és infrastruktúráját Oroszország támadásaitól, és hogy nyitva maradjanak az iskolák és a kórházak.

A most bemutatott javaslatok még nem véglegesek: azokat az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának is meg kell tárgyalnia és el kell fogadnia. Az állam- és kormányfők jövő héten rendkívüli csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, ott már megkezdik ennek a kérdésnek a tárgyalását, végső döntésre azonban csak a decemberi, rendes EU-csúcson lehet számítani.

Hozzászólások