Magyarországon összesen 22 borvidéken gazdálkodnak, köztük a második legnagyobb éppen a Mátrai borvidék.

A több mint 7000 hektáros borvidék, amelyhez 22 település tartozik, érdekes színfoltja a hazai szőlőtermesztés világának. A többi északi-magyarországi vidékhez képest itt több a napsütés, valamivel enyhébb az időjárás, és kevesebb a csapadék. A klíma és a változatos talajösszetétel kedvez a magas cukortartalmú, fűszeres, harmonikus, magas alkoholtartalmú borok születésének.

redlemon

„Az egyre melegedő időjárás szinte az összes fajtának kedvez. A térség elsősorban a virágos, illatos fehérborokról híres, azonban egyre több vörösbor kerül ki a mátrai pincészetekből, amelyeknél szintén az üde, gyümölcsös jelleg dominál” – mondta el Kovács Zita, a Kovács Borház tulajdonosa.

redlemon

A borvidék története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, a szőlőkultúra a rómaiak idején alakult ki. De a legjelentősebb szőlőtelepítések a 13. századra tehetők. A történelem vihara persze nem kímélte ezt a vidéket sem, mint ahogy a természeti csapások sem. Az 1890-es években tomboló filoxéra járványt az 1900-as évek elejére heverte ki a térség. A világháborúk – ahogy másutt is - szintén nem kedveztek a bortermelésnek. A 20. század második felében nyújtott állami támogatások „beinjekciózták” a borvidéket, de jelentős változás itt is csak a rendszerváltás után következhetett be. Mostanra számos nemzetközileg is keresett, érmes bor  "terem" errefelé.

Hazánk második legnagyobb borvidéke ma már a szőlő-bor export több mint egyharmadát adja.  

Jellegzetes mátrai fajták: Olaszrizling, Muscat Ottonel, Tramini, Hárslevelű, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Irsai Olivér, Cserszegi Fűszeres, Zenit; Zweigelt, Kékfrankos, Cabernet Franc.