Szepesi szerint elsősorban a lakáshitelek "szárnyalásának" köszönhetően a háztartások hitelállománya majdnem 30 százalékkal több volt, mint 2002 végén. A lakossági megtakarítások üteme ugyanakkor csökkent, de Szepesi szerint ez egyelőre nem okoz gondot a magyar bankszektorban, mert a hitelintézetek egy jó része külföldi anyabankjuktól szerez forrást a hitelezési tevékenység bővítéséhez. A PSZÁF adatai szerint - mely nem tartalmazza a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) és a Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) számsorait – idén június végén a bankszektor mérlegfőösszege körülbelül 11.500 milliárd forint volt.
A felügyelet igazgatója beszámolt arról, hogy a nagyarányú hitelezési aktivitás egyelőre nem rontotta a bankok tőkehelyzetét, a kereskedelmi bankok átlagos fizetőképességi mutatója (régi elnevezéssel tőkemegfelelési mutató) átlagban 14-15 százalékot ér el. A nagyobb hitelintézeti aktivitás miatt néhány bank a kötelezően előírt 8 százalékos szint közelébe jutott, ennél a három banknál, ha így bővül a hitelállomány, előbb-utóbb tőkepótlást kell végrehajtani. Szepesi szerint a bankszektor jövedelmezősége nagyon jó, az éves szintre átszámított eszközarányos nyereségmutató (ROA) a tavaly első félévi 1,82 százalékról 2,19 százalékra emelkedett idén június végére. A főosztályvezető szerint a nagyarányú hitelaktivitás megmutatkozott a nyereségesség emelkedésében is. A bankszektor összesített adózás előtti nyeresége ez év június végén 117,3 milliárd forintot tett ki, ami 2002 azonos időszakához képest mintegy 37 milliárd forintos emelkedés. (MTI)