Parti szerint alkotmányellenes lenne, ha a lakásvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-szerződés egyik résztvevője, a hitelező bank saját javára, közvetlenül végrehajtható okiratot bocsáthatna ki. A sajtószóvivő ezzel Horváth Csabának, az Országgyűlés lakásügyi albizottságának elnökének nyilatkozatára reagált, aki kilátásba helyezte, hogy még az idén törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a bankok a közjegyzők kikerülésével, közjegyzői erejű szerződéseket köthessenek. Ha a bankok közjegyzői erejű szerződést köthetnének, az az adóst kiszolgáltatott helyzetbe hozná - vélte Parti.
Parti tagadta, hogy a lakásvásárlók 70-80 ezer forint közjegyzői díjat takaríthatnának meg a változtatással, mondván, ilyen magas díjat csak 10-15 millió forintos hitelösszegnél kell kifizetnie a lakásvásárlónak, míg az átlagos 2-3 milliós lakáshitelnél a díj mindössze 20-30 ezer forintot érhet el. A közjegyzői díj mértékét egy igazságügyi minisztériumi rendelet a hitel nagyságától függően, sávosan határozza meg. A sajtószóvivő cáfolta, hogy a közjegyzők részvétele hetekig késleltetné a hitelszerződés aláírását, a pénz kiutalását, így közvetve a lakásvásárlást. A hitelszerződések elbírálásánál két-három hetes várakozás ugyan előfordulhat, ám nem kizárólag a közjegyzők igénybevétele miatt, mivel a pénzintézetek bevonnak a folyamatba értékbecslőket és kockázatelemzőket is - mondta.
Parti Tamás szerint megoldást jelenthetne, ha a jogalkotó módosítaná a jelzálog-hitelintézeti törvényt olyan módon, hogy a bankokra bízná: alkalmaznak-e közjegyzőt a jelzálogalapú lakáshitel-szerződéseknél. A jelenleg hatályos törvény ugyanis nem ad módot a választásra. Jelenleg Magyarországon 270 közjegyzői irodában négyszáz jogász tevékenykedik; számuk a szaktárca elképzelései szerint két lépcsőben, 2005-ig 10 százalékkal bővül. (MTI)