A 2003 végén lezárt felmérésben a következő sorrend alakult ki arról, hogy a szervezet szerint mekkora az az összeg, amelyet állami funkcióik, hatalmuk révén saját zsebükbe tettek a közpénzekből az egyes levitézlett politikusok.



A listán nem szerepelnek olyanok, akik ma is hivatalban vannak (1 milliárd dollár = 209 milliárd forint).



1. Mohamed Szuharto (Indonézia 1967 és 1998 közötti elnöke): 15-től 35 milliárd dollár



2. Ferdinand Marcos (a Fülöp-szigetek elnöke 1972-86 között): 5-10 milliárd dollár



3. Mobutu Sese Seko (Zaire 1965-97): 5 milliárd dollár



4. Sani Abacha (Nigéria, 1993-98): 2-5 milliárd dollár



5. Szlobodan Milosevics (Jugoszlávia, Szerbia, 1989-2000): 1 milliárd dollár



6. Jean-Claude Duvalier (Haiti, 1971-86): 300-800 millió dollár



7. Alberto Fujimori (Peru, 1990-2000) 600 millió dollár



8. Pavlo Lazarenko (ukrajnai miniszterelnök, 1996-97): 114-200 millió dollár



9. Arnoldo Aleman (Nicaragua, 1997-2002): 100 millió dollár



10. Joseph Estrada (Fülöp-szigetek, 1998-2001): 78-80 millió dollár



Ami az országokat illeti, Banglades a legkorruptabb, de szorosan a nyomában van a jelentős kőolajkincsekkel rendelkező afrikai Nigéria, majd ugyane földrészről következik a listán több ország - Kamerun, Angola, Kenya, Líbia, Elefántcsontpart, Uganda, Sierra Leone, Kongó-Brazzaville, Szudán, Tanzánia, Gambia és Etiópia.



A korrupció nemcsak az eliteket érinti, a kórházban, a vámnál, a közigazgatásban mindenütt fontos a kenőpénz ezekben az országokban.



Mindazonáltal a TI értékelése szerint a legkorruptabbnak tekintett afrikai országokban is változóban van a helyzet, mivel a hitelezők, akik a hidegháború éveiben "a kommunizmus elleni harc" jegyében szemet hunytak a velük szövetséges kormányok korrupciója fölött, mind nagyobb nyomást gyakorolnak. Számos afrikai országban kampányok indultak a tiszta kormányzás érdekében, és a civil társadalom is mindinkább hallatja hangját. (MTI)