A forint erősödéshez hozzájárult, hogy a lengyel jegybank a várt negyedszázalék helyett fél százalékos alapkamat-emeléssel rukkolt ki, s ez szokás szerint a régió többi fizetőeszközére is kihatott.



Elemzők szerint nagy dilemma elé néz a jegybank, ha tovább erősödik a magyar fizetőeszköz. Az MNB ugyanis a kamatok magasan tartásával a hosszú futamidejű papírokba invesztáló végbefektetőket szeretné visszacsalogatni a magyar piacra, így a hosszú papírok hozamaira figyel, nem pedig a forint árfolyamára.



A hosszú papírok hozama azonban az utóbbi időben nem csökkent, miközben a rövidtávra befektető spekulánsoknak köszönhetően a forint erősödött és a rövid futamidejű papírok hozama is mérséklődött, a kereslet pedig gyorsan nőtt a rövid papírok iránt.



A jegybanknak nehéz lesz jó lépést tennie, ha a forint árfolyama esetleg a sáv erős oldala közelébe kerül – vélekedik Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. A túl erős forint ugyanis azt indokolná, hogy az MNB kamatot csökkentsen, miközben a végbefektetők távolmaradása és a hosszú futamidejű papírok magas hozama a kamatszint magasan tartását indokolnák. Nyeste szerint ez a helyzet leginkább szeptemberben állhat elő, amikor, a jelenleginél nagyobb forgalom mellett, a forint akár 245 forint/euró közelébe is erősödhet.



A közeli napokban az sem kizárt, hogy a forint a 250 forint/eurós árfolyam alá is benéz, de ez nem lesz tartós - vélekedik Nyeste Orsolya. Szerdán, amint az euró 252 forint alá került, sorozatosan aktiválódtak a forint gyengülésére játszó befektetők stop-loss megbízásai, ami az amúgy is kissé álmosan csordogáló kisforgalmú nyári kereskedés idején hamar felhajtja az árfolyamot. A szakember várakozása szerint a stop-loss ügyletek kifutásával ismét visszatérhet az euró a korábbi 252-es szint környékére, különösen, hogy az állampapír-piaci hozamok ennél is magasabb kurzust tartanának elfogadhatónak - adott magyarázatot a hirtelen forinterősödésre Kolba Miklós, az ING Bank kereskedője a Napi Online-nak.