Az E.ON mindaddig nem intézkedik ezen részvények érvénytelenítéséről, ameddig a tőkepiaci törvény vonatkozó rendelkezésének értelmezéséről kialakult jogvitában jogerős bírósági döntés nem születik.



A vitát az váltotta ki, hogy az E.ON nyilvános vételi ajánlatot tett a három áramszolgáltató társaság részvényeire, az ajánlat lezárása után pedig bejelentette, hogy június 18. és 22. között gyakorolni kívánja vételi jogát az érintett társaságok eladásra fel nem ajánlott részvényeire; egyúttal kezdeményezte a cégek tőzsdei kivezetését is.



A tőkepiaci törvény szerint az ajánlattevőt, ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint 90 százalékát megszerezte, vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvényekre. Mivel az E.ON már a vételi ajánlatot megelőzően is több mint 90 százalékos befolyással rendelkezett a Dédászban, az Édászban és a Titászban egyaránt, egyes jogértelmezések szerint ebben az esetben a kisrészvényeseknek nincs felajánlási kötelezettségük.