Március óta a sertéshús ára harminc-negyven százalékkal emelkedett. A drágulás a legtöbb húsféleség árát alapvetően meghatározó sertéskarajnál a leglátványosabb: kilogrammját márciusban még 700 forintért kínálták a boltok, ma akár 1000 forintnál is többet fizethetünk. Még az olcsónak tűnő hipermarketekben - ahol különféle akciókkal próbálják leszorítani az árakat - is 900 forint körül alakulnak az árak.

A folyamatos drágulás annak köszönhető, hogy az élősertés kilónkénti felvásárlási ára hirtelen meglódult, s jelenleg 310 forintnál tart, ellentétben a tavalyi mélyponttal, amikor 230 forintot fizettek kilójáért – mondta el a hvg.hu-nak Zádori László, a Vágóállat- és Hústerméktanács titkára.

Tavaly túltermelési válság alakult ki, miután a 2001-es 4,8 milliós sertésállomány 2003-ra 5,3 millióra gyarapodott. Ez a vágósertés átvételi árának erőteljes zuhanásához vezetett. Tovább rontották a helyzetet a nagy aszály miatt megemelkedett gabonaárak, így nem csoda, hogy a sertéstartók számára veszteséges volt a tavalyi év. A tartási problémákat legtöbben a sertések levágásával oldották meg, így egymillióval csökkent a hazai állomány. A sertéshiány előidézte a húsok bolti árának rohamos emelkedését.

Zádori szerint az áremelés más okból is indokolt: a takarmányok 35-40 százalékkal emelkedtek, így magasabbak lettek az előállítási költségek is. A drágulás mellett szól az is, hogy a sertés felvásárlási ára csaknem megközelíti az uniós szintet, holott a fogyasztói húsárak jóval elmaradnak attól. Ausztriában például a sertéskaraj ára 1800 forint körül alakul, holott az élőhús kilójáért csak néhány forinttal fizetnek többet, mint a magyarországi felvásárlók.

Egyes szakértők véleménye szerint a magyarországi húsáremelkedést csak nagyobb mennyiségű import állíthatná meg. Jelenleg egész Európában emelkedik a sertés ára: a heti áremelési listát 26 százalékkal Szlovákia vezeti, Magyarország 16 százalékkal a középmezőnybe tartozik. Csak Dániában fizetnek kevesebbet az élő állatért, mindössze 260 forintot.

Zádori szerint az idén a három évvel ezelőtti nyári húsáremelkedés ismétlődik meg. A hazai fogyasztás ennek ellenére nem csökkenne még akkor sem, ha néhány hónap múlva a karaj kilójáért 1200-1250 forintot kell majd fizetni - ez pedig ilyen rohamos áremelkedés mellett egyáltalán nem elképzelhetetlen.

A 2001-es áremelkedés bizonyította, hogy 10-15 százalékos áremelkedés még nem töri le a vásárlási kedvet – emlékeztet Zádori, aki szerint a feldolgozók nem tartanak a fogyasztás visszaesésétől. A KSH adatai szerint már három éve stagnál az egy főre eső fogyasztás: a nyolcvanas években mért 44 kilogramm után, 2001 óta erősen tartja magát az évi 28-29 kilogrammnyi húsfogyasztás.

Előrejelzések szerint a mostani árhullám augusztusig biztosan kitart. Őszre bekövetkezhet egy stagnálás a húspiacon, s az 1200-1250 forintos lélektani határnál nemigen kúszik följebb a sertéshús ára. A készítmények gyártásához használt importhús tömeges megjelenése mindenképpen gátat szab majd a további áremeléseknek – véli Zádori.