Szalay-Berzeviczy szerint "a megtakarítások és növekedés elleni lépés lenne az, ha az szja-val már egyszer megadóztatott pénzügyi megtakarításokat ismételten megterhelnék árfolyamnyereség-adó címén is, ami ráadásul inflációs hatású." Az árfolyamnyereség újbóli megadóztatását az MSZP vetette fel, annak ellenére, hogy ezt az adófajtát az MSZP-SZDSZ-kormány törölte el 2002-es hatalomra kerülése után.



Az értéktőzsde elnöke reméli, hogy a kormány más módot talál majd az államháztartási hiány kezelésére. Szalay-Berzeviczy hozzátette, hogy a lakosság pénzügyi megtakarításainak mindössze 1,2 százalékát fektette részvényekbe, ami a tőzsdei magyar részvényállomány 4,3 százalékát jelenti. Ez utóbbi számmal szemben az európai uniós átlag 10 százalék körül van.



Az elnök szerint a BÉT kiemelt stratégiai célja, hogy a hazai magánbefektetők egyre nagyobb arányban vásárolják magyarországi társaságok részvényeit, és a korszerűtlen hazai megtakarítási szerkezetet a fejlett országok szintjéhez közelítse.



Szerinte az árfolyam-nyereségadó ismételt bevezetése tovább erősítené az elmúlt években megindult kedvezőtlen folyamatokat, miközben nem segíti a hosszú távú, részvényalapú megtakarításokat, holott az állampolgárok öngondoskodásának erősítése kívánatos volna. "Az árfolyamnyereség-adó jelenlegi, a kamatadóhoz hasonló 0 százalékos mértéke nemcsak a polgárok megtakarításait ösztönzi, hanem hasznára válik az egész magyar gazdaságnak" - tette hozzá a BÉT elnöke. (MTI)