A közvetett adóváltozások elhúzódó hatása, az EU-csatlakozással járó árnyomás, valamint az ipari termelői árak májusi megugrása könnyen "azt a kellemetlen meglepetést" eredményezheti, hogy a fogyasztói szintű éves infláció a várakozásokkal ellentétben nem tetőzött májusban – írja a tőle megszokott borúlátó hangnemben a Dresdner Kleinwort Wasserstein. A DrKW szerint a májusi 6,5 százalékos 12 havi maginfláció is azt jelezte, hogy nem csupán egyszeri vagy külső inflációs tényezők hatnak a fogyasztói árakra, hanem az alapszintű belső inflációs nyomás is erősödik. Ennek alapján a londoni Dresdner-részleg a májusi 7,6 százalék után júniusra magasabb, 7,8 százalékos éves inflációt jósol – írja az MTI.



A júniusi átfogó 12 havi fogyasztói infláció valószínűleg a májusi 7,6 százalékon, "vagy ahhoz közel" maradt ezután már csökkenés kezdődik az éves adatokban, és az év végére 6,3 százalékos 12 havi infláció várható – vélekedik sokkal derűlátóbban a JP Morgan. A második félévre jósolt inflációs lassulás zömét a hatóságilag szabályozott árakban jelentkező bázishatások okozzák, de a negyedik negyedévben már az élelmiszerárak is inflációcsökkentő hatást gyakorolnak majd, bár az EU-bővítést követően - főleg a cukor és a hús drágulása miatt - még gyorsították a drágulási ütemet. Távolabbra tekintve az ipari termelékenység gyors javulása, és a háztartási fogyasztás növekedésének lassulása ellensúlyozni fogja az alapszintű inflációs nyomásokat, és 2005-ben már az inflációs ütem markánsabb csökkenésével lehet számolni - írták a cég elemzői. A ház az általa várt 2004. decemberi 11,00 százalékos MNB-alapkamat után 2005. júniusra 10,00, szeptemberre 9,50, decemberre 9,00 százalékos alapkamatot valószínűsít.