Közölte, hogy a szén-dioxid-kibocsátásal nem járó atomerőművek jelenleg a világ villamosenergia-termelésének 16 százalékát adják. Szerepük növelésére az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése érdekében feltétlenül szükség van, ám a megújuló energiaforrások párhuzamos térnyerése és az energiahatékonyság javulása nélkül a globális felmelegedés nem megállítható - mondta Aszódi Attila.

Beszámolt arról, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél az elmúlt években 50 ország jelezte atomerőművi blokkok építésére vonatkozó szándékát, köztük Lengyelország és Olaszország, akik eddig elzárkóztak a nukleáris energiától. A professzor szerint az ügynökségnél jelzett tervekből "jó néhányat" az elkövetkező 10 évben meg lehetne valósítani, az utána következő évtizedben pedig a többit.

Mindezek önmagukban még nem lennének elegendőek a jelenleg gyorsuló ütemben emelkedő légköri széndioxidszint 15-20 éven belüli megfékezésére, illetve annak egy páréves stagnálási szakasz utáni csökkentésére, ám hosszú távon a koncentráció alacsonyan tartásához hozzá tudna járulni. Tudósok szerint a széndioxidszint legkésőbb 20 éven belüli "tetőzése" szükséges ahhoz, hogy a klímaváltozás extrém hatásainak elkerülésére még esély legyen.

Aszódi Attila cáfolta a zöld szervezetek gyakori vádját, miszerint az atomenergia drága lenne. Jóllehet egy atomerőmű felépítése költséges, ám 60 éves élettartamának már a felénél megtérül. Adatai szerint az atomenergiával megtermelt áram kilowattonként 1,72 dollárcentbe, a szénerőművi 2,5-3 dollárcentbe, a szélenergiából származó pedig több mint 10 dollárcentbe kerül.

Láng István, a magyar klímapolitika kialakításában közreműködő akadémikus is arról beszélt előadásában, hogy az atomenergia jelentőségét újra kell értékelni.