Sámuel Balázs elmondta, hogy a filmtörvény módosítása, amelyet az Országgyűlés június 9-én fogadott el, és amelyet most az EU is jóváhagyott, július 31-én lép hatályba. A 2008 januárjától nyilvántartásba vett filmeknek augusztustól már az új rendszer szerint folyósítják a támogatást – tette hozzá. A szakértő szerint az új rendszer "vállalható, értékes kompromisszum", melyet a filmszakma is támogat.

Az Európai Bizottság szerdai közleménye szerint 231 millió eurós magyar filmszakmai támogatási programot engedélyezett, amely 2013. december 31-ig lesz érvényben. A hatéves program felöleli az összes magyarországi filmszakmai támogatási intézkedést: a 20 százalékos filmszakmai adókedvezmény mellett a filmfejlesztéshez, -előkészítéshez, -gyártáshoz, -terjesztéshez, valamint az "art" besorolású mozik üzemeltetéséhez és filmfesztiválok szervezéséhez nyújtott közvetlen támogatásokat is. Az éves költségvetés a hatéves időtartam alatt nagyjából a magyarországi inflációs előrejelzéseknek megfelelően növekszik.

Az összegzés szerint 2008-ban adókedvezményre 3 milliárd forint, közvetlen támogatásként filmfejlesztésre és -előkészítésre 225 millió forint, filmgyártásra 3,014 milliárd forint, filmterjesztésre 256 millió forint, "art" besorolású mozik üzemeltetésére 220 millió forint, filmfesztiválokra, egyebekre 199 millió forint, összesen 6,914 milliárd forint költhető.

A bizottság közleménye szerint a magyar hatóságok számos változtatást hajtottak végre az eredetileg – ideiglenes eljárás keretében – Magyarország EU-csatlakozásakor elfogadott programon, azért hogy összhangba hozzák azt az EU állami támogatási szabályaival. Ezek közül az egyik legfontosabb az volt, hogy az EU-beli előírásoknak megfelelően ellenőrizhető kulturális kritériumokat vezettek be.

Az Európai Bizottság a filmszakmai támogatási programok értékelése során azokat a kulturális kritériumokat helyezi előtérbe, amelyek garantálják, hogy a filmalkotások számára rendelkezésre álló állami támogatást kulturális tartalmú európai filmek kapják meg. Ennek révén a bizottság korlátozhatja az uniós tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy nagyszabású, kereskedelmi filmalkotásokat vonzó ösztönzők felhasználásával konkurenciaharcba bocsátkozzanak, ahelyett, hogy saját nemzeti filmiparuk számára teremtenének lehetőséget a minőségen alapuló nemzetközi versenyben való részvételre – írták a közleményben.

Az Európai Bizottság azért vizsgálta felül a magyar filmtámogatási rendszert, mert annak jóváhagyása 2007. december 31-én lejárt. Az új rendszerben, a mozgóképről szóló 2004. évi törvény júniusban elfogadott módosítása értelmében a Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül adott közvetlen, és az adókedvezményen keresztül biztosított közvetett állami támogatások alapvető konstrukciója változatlan maradt. A módosítás – az uniós követelményeknek megfelelően – elsősorban annak a feltételrendszerét teremti meg, hogy az állami támogatások bizonyíthatóan kulturális célokat szolgáljanak.